Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
944 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS by állásait is. A nagy kérdés az volt, hogy a szövetség tartósnak — s így hatékonynak — bizonyul-e vagy sem. Hamarosan kiderült: nem bizonyult annak. Szijávus pasa nagyvezír helyett gyakorlatilag Szülejmán aga vezette a birodalmat, a döntéseket ő hozta. A nagyvezír azonban nem kívánt beletörődni ebbe a helyzetbe, s a defterdár, Emir Musztafa pasa31 ügyében kenyértörésre vitte a dolgot: szembehelyezkedett az aga véleményével. Vesztére: kis híján kivégezték, majd lényegében Boszniába száműzték (1651. október 30).32 Pedig még két hónap sem telt el a hatalomátvétel óta. Szülejmán aga újabb nagyvezír-jelöltje az agg Gürdzsí Mehmed lett. Erőpróbára azonban vele is sor került: a hárem agája Köprülü Mehmednek is vezírséget kívánt adni, a nagyvezír viszont sikerrel akadályozta ezt meg.33 Nem volt azonban ilyen szerencsés a pénzügyi helyzet kezelésével: a pénzhiányon vagyonelkobzásokkal kívánt segíteni. Ezzel sokakat maga ellen fordított, s egy idő után tehetetlenné vált.34 Vesztét mégsem ez, hanem a krétai háborúról érkező rossz hírek pecsételték meg. 1652 júniusában a sejhüliszlám, a nakíb és Szülejmán aga új nagyvezír után nézett: legszívesebben ismét Szijávust látták volna a poszton, de ezúttal elkéstek. Erdély: válságos hónapok (1651. szeptember - 1652. június) 1651 nyarán Beresztecskónál a kozák-tatár szövetség hada katasztrofális vereséget szenvedett a lengyelektől, s ennek következményei lassan szétfoszlatták a Rákócziak vérmes reményeit a lengyel trónt illetően.35 Ezzel egy időben, az ősz elején radikálisan megváltozott a portai helyzet is, Erdély szinte teljes egészében elvesztette az előző években nagy gonddal felépített kapcsolati hálóját. Ezen az sem segített, hogy nem sokkal korábban épp a fejedelem egy régi atyafija, Szijávus pasa lett a nagyvezír, mivel Ázsiában addig sosem látott, 60000 fős lázadó hadsereg gyűlt össze - komoly fejtörést okozva Erdélyben is. Az elnyűhetetlen Zülfikár aga ugyan az isztambuli palotaforradalom után nyomban javaslatot tett a hatalmi harcban győztesnek tűnő Szijávus bizalmi embereinek — így a 31 Uo. 12. 32 Uo. ll. 33 Abdurrahman Abdí i. m. 34. De ezt Gürdzsí megakadályozta, a beterjesztő Mimár Kászim agát Ciprusra száműzték. 34 Állítólag túlságosan puhány volt. 35 A beresztecskói kozák vereség nem vetett véget azonnal a fejedelem tervezgetéseinek, mert a Rákóziak csak a harcok késő őszi végleges befejezése, a krími kán és a lengyel király külön megállapodása után látta be, hogy a kozákok valóban súlyos vereséget szenvedtek, mivel úgy vélekedett „ha az kozákokat megvernék is, leszen igyek, nem marad az még abhan” II. Rákóczi György levele Rákóczi Zsigmondhoz, 1651. jún. 3. MHHD 24. 433.; a lengyel hadszíntér híreiről: II. Rákóczi György levele Rákóczi Zsigmondnak, 1651. szept. 11. TT 1891. 211.; Kemény János levele II. Rákóczi Györgynek, 1651. okt. 24. EÉKH I. 192.; Rákóczi Zsigmond levele Klobusiczky Andrásnak, 1651. nov. 14. TT 1891. 222.; Kemény János viszont már szeptember elején a kozák és tatár tárgyalások felhagyását javasolta: Kemény János vótuma, 1651. szept. 7. EÉKH I. 187.; Kemény János levele Rákóczi Zsigmondnak, 1651. szept. 7. TT 1891. 211.; A portai török deák, Romoz János már 1651. júl. 16-án arról tudósította a fejedelmet, hogy Isztambulban is változott a hangulat, Zülfikár aga Máté havasalföldi vajdát próbálta meg rávenni arra, hogy tanácsolja azt neki: „mostani igyekezetének nagyságod hagyjon békét, ne talám a jót rosszra ne cserélje” MHHD 23. 80.
