Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
942 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS nak”. A májusi isztambuli tárgyalásokon Melek Ahmed nagyvezír pedig ismételten úgy nyilatkozott, hogy „oly készülettel menjen Ngad [ti. az erdélyi fejedelem], jobb fegyverrel is megvenni, hogynem mint más, a hatalmas császár ellensége menjen oda”.26 Tevőleges támogatásra azonban nem számíthattak az Oszmán Birodalom részéről. Az erdélyiek legalább azt szerették volna mindenképpen elérni, hogy a lengyelországi bevonulás esetén a budai beglerbég a hódoltsági oszmán hadakkal biztosítsa az erdélyi hátországot egy esetleges Habsburg-támadás ellenében, ahogyan az egykor, Báthori István lengyel királyválasztása esetén is történt. Ezért a fejedelem ismételten megpróbálta megszerezni a kozák hetman és krími kán közbenjárását is.27 Az oszmán erődemonstráció azért is fontosnak tűnt, mert a Habsburg Monarchia fokozatosan megkezdte a harmincéves háború végeztével a birodalomban feleslegessé vált hadserege egy részének elhelyezését Magyarországon. Az ekkor megőrzött haderő vált később a monarchia állandó hadseregének magjává, csakhogy az a lépés, hogy békeidőben új zsoldoscsapatokat vezényeljenek olyan területekre, ahol valójában nem kívánják azokat tényleges harci cselekményekben felhasználni, ekkoriban merőben szokatlan gondolat volt, és nagy félelmet és bizalmatlanságot keltett. Bektas aga portai befolyása azonban 1650 nyarán már elégséges védelemnek tűnt a Magyar Királyság felől várható veszedelmek esetére is, „csak tartsuk meg az hűséget, keressük kedvét ebbűi az portának [...], hitekre, lelkekre nem hogy haddal nem segítenek, de kebelekben is megoltalmaznak”.28 26 Kemény János levele II. Rákóczi Györgyhöz, 1651. jan. 26. BUBFS VIII. 34.; II. Rákóczi György levele Rákóczi Zsigmondnak, 1651. máj. 1. MHHD 24. 428-429.; Földvári Ferenc jelentése, 1651. máj. 25. EÉKH 216.; Arról, hogy a kozákok megsegítése alatt pontosan mit is kellett volna érteni a Porta szerint, arról egy keltezetlen jelentés árnyalhatja tovább a képet, amely Rozsnyai Dávid iratai között maradt fenn, s ottani címe szerint Bektas aga utolsó levele volt a fejedelemhez, a levél tartalma azonban talán inkább még a tavaszi helyzetre utal: MHHS 8. 170.; a portai kapitiha azonban még az év elején óvatosságra intett Melek Ahmed nagyvezír gyöngesége láttán: „Nsgdnál nyilván vagyon mostan itt az portán való állapot, sok dolgokból az mit az vezér dévánjában végeznek, itt kün másképen változik” Földvári Ferenc jelentése, 1651. ápr. 29. EÉKH I. 213-214. 27 Az erdélyiek tárgyalásai a budai vezímek szóló segítségnyújtási parancsról: Földvári Ferenc jelentése, 1651. máj. 25. EEKH I. 215.; a fejedelem követe révén úgy informálta Hmelnyickijt, hogy „nem kévánjuk mi mostan az töröktől, hogy hadat adjon mellénk, hanem csak ő kglmek [a hetman] segítségében ne csináljon akadályt, és ha hátunk megé az német hadat akarna küldeni, az ellen oltamazzon, mely könnyen lehet meg az budai vezér által” Göcs Pál követutasításai, 1651. szept., EÉKH I. 184-185.; Gürdzsi Mehmed nagyvezírtől azután sikerült is 1652 első felében elnyerni egy segítségnyújtási parancsot a budai vezír számára, de mivel az nem a fejedelem óhaja szerinti szöveget tartalmazta, újra kellett volna tárgyalniuk a tartalmát, ám ezt a nagyvezír bukása végül megakadályozta: Boldvai Márton jelentése, 1652. jún. 20. MHHD 23. 104.; 1651. jún. 26. EÉKH I. 238.; Báthori István „példaadó” 1575-1576. évi oszmán támogatásáról: Kemal Beydilli: Die polnischen Königswahlen und Interregnen von 1572 und 1576 im Lichte osmanischer Archivalien. Ein Beitrag zur Geschichte der osmanischen Machtpolitik. (Beiträge zur Kenntnis Südosteuropas und des Nahen Orients XIX.) München 1976. 87-96.; B. Szabó János: Az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom katonai együttműködése (1571-1688). Kísérlet az erdélyi-török kapcsolatok egy kevéssé ismert területének feltérképezésére. Hadtörténelmi Közlemények 125. (2012) 1015-1050. 28 Czigány Reform vagy kudarc? i. m. 99-106.; a német katonaság megjelenésének hatása Erdély és a királyság viszonyára: Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 211-213.; a csapatmozgások miatt az erdélyiek rendszeresen tiltakoztak a Portán is: uo. 154. 67. j.; Bektas szerepére: II. Rákóczi György levele Rákóczi Zsigmondnak, 1650. aug. 10. TT 1890. 439.; 1650 nyarán a budai vezír, Szijávus is „ajánlotta magát” a Rákócziak „oltalmazójául”: II. Rákóczi György levele Rákóczi Zsig-
