Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
KÖZLEMÉNYEK B. Szabó János - Sudár Balázs „INDEPENDENS FEJEDELEM AZ PORTÁN KÍVÜL” II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez1 (2. rész)2 III. Oszmán „belpolitika” - erdélyi mozgástér: párhuzamos történetek Isztambul: a bajok kezdetei (1640. február - 1649. június)3 1640. február 9-én meghalt a 28 éves IV Murád szultán (1623-1640). Kitűnt az őt megelőző és követő szultánok közül: hatalmas testi ereje és személyes bátorsága a régi uralkodókat idézte. A trónra 11 évesen került, miután a janicsárok fellázadtak és meggyilkolták II. Oszmánt (1618-1622), Musztafa pedig alkalmatlannak bizonyult az uralkodásra. Az ifjú uralkodó természetesen nem maga intézte az ügyeket, erélyes — görög származású — anyja, Köszem szultán 1 A tanulmány a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatásával készült. 2 Az értekezés 1. része a Századok 2012. évi 5. számában látott napvilágot. 3 Az alábbiakban olvasható oszmán történelmi összefoglalók javarészt a köztörténet részei, ezért az adatok folyamatos jegyzetelésétől eltekintünk. Az elbeszélés alapját az oszmán krónikairodalom adta. A korszakról a következő történetírók műveit használtuk. Topgular Kátibi ‘Abdülkádir (Kadri) Efendi Tarihi (Metin ve Tahlíl). Ház. Ziya Yilmazer. I—II. Ankara 2003.; Hande Nalen Özkasap: Tárih-i Nihadi (152b-233a). Transkripsiyon ve degerlendirme. Yüksek lisans tezi. Istanbul 2004.; Arslan Boyraz: Köprülüzäde Fazil Ahmez Pa§a devrinde (1069-1080) vukuati tarihi. Transkripsiyon ve degerlendirme. Istanbul 2002.; Gökgek, M. E i. m.; Mehmed Rasid: Táríh-i Rasíd. Isztanbul 1865.; Silahdár i. m.; Abdurrahman Abdí i. m.; Mehmed Halife i. m.; Kara Qelebi-záde i. m.; Búgra Atsiz: Das Osmanische Reich um die Mitte des 17. Jahrhunderts: Nach den Chroniken des Vecihi (1637-1660) und des Mehmed Halifa (1663-1660). München 1972. Többnyire e krónikák kivonatolásával írta meg monumentális oszmán történetének megfelelő fejezeteit Joseph von Hammer-Purgstall és ísmail Hakki Uzuncarpk. Hammer-Purgstall, J: Geschichte des Osmanischen Reiches i. m.; Uzunqar§di, 1. H.: Osmanli tarihi IH/1-2. Nagy haszonnal forgattuk a korabeli életrajzgyűjteményeket is. ‘Osmánzáde Tá'ih Ahmed: Hadiqat ül-vüzerä. (Der Garten der Wesire). Mit den Fortsetzungen (zeyl) des Dilaver Agazade Ömer Efendi, Ahmed Gavid und Bagdadi ‘Abd ül-fettah Sevqet. Freiburg 1969.; Ahmed Resmi Efendi: Hamiletü’l-Küberä. Haz. Ahmet Nezihi Turan. Istanbul 2000.; Kazasker Mehmed Hafid: Sefinetü’l-Vüzerä. Haz. Ismét Parmaksizoglu. Istanbul 1952.; Müstakimzade Süleyman Saadeddin: Devhatü’l-Me§ayih. Osmanli §eyh ül-islämlann biyografileri. Istanbul 1978.; Müstakimzade Süleyman Sadeddin: Devhatü’l-Mesjäyih. Einleitung und Edition. Hrsg. Barbara Kellner-Heinkele. Stuttgart 2005.
