Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891

A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 907 lön tettek közzé, ami ily módon az események szoros láncolatának könnyebb követhetőségét szolgálta. Nyomtatva, de nem kőbe vésve Mint azt már említettük, a bécsi tudósítások sokszor a kormányzat részé­ről a hozzájuk beérkező üzenetek alapján kialakított, esetenként már a hírek küldői által megformált véleményeket vagy feltételezéseket is közöltek, ugyan­akkor számtalanszor kellő önmérsékletet vagy kritikát is tanúsítottak kijelen­téseik tartalma felett. A híreket továbbítók és talán az értesüléseket szolgálta­tók, vagy azokat elemzők tudatában voltak ugyanis, hogy a közölt információk gyakran bizonytalanok vagy éppen tévesek, sejtésüknek pedig jó néhányszor kellő nyomatékossággal hangot is adtak. Ezt kellőképpen szemlélteti, hogy gyakran az újságban a bécsi informátorok is kétes értékkel illették az általuk közölteket. így például a lap 1679. augusztus 28-i számában az ottani kútfő megjegyzi, hogy „a magyarországi hírek nagyon bizonytalanok, épp ezért sem­milyen hitelt sem érdemelnek, ami miatt nem akarjuk önöket összezavarni ve­lük” 12 Máskor pedig ilyen és ehhez hasonló sorokkal jellemezték a magyar álla­potokat: „semmi másunk sincs, csak bizonytalan értesüléseink”13 Volt, hogy a bemutatott kifejezésektől egy fokkal finomabb formában jelezték egyes állítá­sok szavahihetőségének megkérdőjelezhetőségét, és „ahogy hallottuk”,72 73 72 73 74 75 76 77 vagy „azt beszélik errefelé”15, kezdéssel kezdték meg beszámolóikat, esetleg összetet­tebb formulákat alkalmaztak, mint például: „nagy sötétségben vagyunk azzal kapcsolatban, mi zajlik Magyarországon, de annyi bizonyos hogy...” 16 Nagyobb fokú optimizmusra alapot nyújtó esetekben viszont ily módon érveltek: „Ma­gyarország felől már rég nem hallottunk semmit, de jó okunk van azt remélni, hogy...”. Néha még azt is nyíltan kimondták, hogy erősen kételkednek egyes szóbeszédhez hasonló értesülések valóságtartalmában: "hogy ezen hír érde­mel-e bármilyen hitelt, nem tudjuk, de sok ilyen természetű hír terjed szerte-széj­­jel ezzel kapcsolatosan.11 77 Máskor azonban — bár ritkábban — bizonyosságot, egyes értesülések megerősítését igyekeznek sugallni, mikor megemlítik, hogy több, egymást igazoló üzenet is érkezett ugyanazon üggyel kapcsolatosan.78 A félretájékoztatás vádját elkerülendő alkalmanként helyt adtak egymásnak el­lentmondó tudósításoknak is, jelezve, hogy egy bizonyos eseménnyel kapcsola­tosan mennyire homályban tapogatóznak még az udvarban is. Ez történt példá­ul 1684 februárjában, ekkor egy jelentésben azt írták, hogy Thököly elfoglalta 72 LG., 1679. augusztus 28., Nr. 1438. 73 LG., 1672. július 11., Nr. 694. 74 LG., 1674. március 16., Nr. 869. 75 LG., 1673. július 14., Nr. 799. 76 LG., 1674. augusztus 24., Nr. 915. 77 LG., 1681. január 13. Nr. 1582. Érdemes megemlíteni a következő példát is: „két nappal ez­előtt innen Baden [Badeni Hermann hadvezér, 1681-től a Haditanács elnöke] 800 katonája ment Ma­gyarországra, ahonnan minden héten annyi tudósításunk van, hogy már alig ismerjük a valóságot”­­LG., 1677. július 19., Nr. 1218. 78 Ilyen volt pl. a „Magyarországról folyamatosan azt írják” - formula. Pl. LG., 1677. január 11. Nr., 1164"

Next

/
Thumbnails
Contents