Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
906 VINCZE DÁNIEL évvel kapcsolatban összegzésként elmondható tehát, hogy a Gazette négy tudósításából egy biztosan tartalmazott magyar vonatkozású információkat.67 A bemutatott hírbőség azonban számos problémát is hordozhatott magában, mivel az egyes írások a korszak kezdetleges hírközlési és zord közlekedési viszonyai közepette csak meglehetősen nagy késéssel jelentek meg az újság lapjain, egy bécsi hír esetén is legkevesebb három hétre volt ehhez szükség, míg a konstantinápolyi keltezésű információk esetén van rá példa, hogy 2,5-3,5 hónapba68 is belekerült mindez.69 E tényezők következtében előfordult, hogy két helyszínről szinte egyszerre érkezett híradás egy területtel kapcsolatosan, de a földrajzi távolság miatt, mivel a két hír eltérő időpontban keletkezett, így különböző információkat is tartalmazott. E csoportnak talán legékesebb példája a már említett, meglehetősen nagy átfutási idővel rendelkező konstantinápolyi híradások esete. Az onnan származó levelek ugyanis a magyar eseményekkel kapcsolatos információkat is közöltek volna, ha azokat nem előzték volna már meg több héttel más helyekről érkező jelentések. A Sztambulból keltezett riportok épp ezen okok miatt már közvetlenül nem tartalmazták az egyébként oda is befutó magyarországi híreket, hanem javarészt török belügyekkel, konstantinápolyi eseményekkel vagy a keleti tartományok történéseivel foglalkoztak, magyar szempontból pedig a portán meghozott döntések és onnan nyugatra indított hadseregek útra kelése képezett lényeges információt, amiket a lap természetesen nem felejtett el közölni.70 Ami Sztambul esetében nem volt keresztülvihető, az lehetséges volt viszont az európai városoknál. A nagyobb hírközpontok ugyanis egymással szinte azonos időben is küldhették egy eseményről két, egymást kiegészítő beszámolót, amelyeket gyakran úgy tettek közzé, hogy azok a másikat valamilyen módon kiegészítsék. Jó példa erre 1677 nyara, amikor Bécsből a felkelők csapatösszevonásairól és állítólagos királyválasztásáról, míg Brüsszelből azok pontos számbeli erejéről és a hozzájuk igyekvő török hadakról írtak.71 Arra is több precedens áll rendelkezésünkre, amikor egy lapszámban egy hírkibocsátó helyről két, egymást időrendileg szorosan követő értesülést külön-kü-67 Hasonló — bár szűkebb körű — vizsgálatról eddig csak kevésről van tudomásom, az egyik ilyen a G. Etényi Nóra által is idézett Sporhan-Krempel Lore kutatása, aki az 1500 és 1600 között megjelent, nürnbergi kiadású röplapokat vizsgálva megállapította, hogy azok 15%-a foglalkozott a magyarországi török háborúval. Sporhan-Krempel Lore: Nürnberg als Nachrichtenzentrum zwischen 1400 und 1700. (Nürnberger Forschungen 10.) Nürnberg 1968. 74. Idézi: G. Etényi N.: Hadszíntér és nyilvánosság i. m. 77. 68 Az 1690. február 10-i Gazette például egy előző év november 21-én keltezett levelet közöl, míg egy másik, 1689-ben, szeptember 16-i számban megjelent cikk egy június 1-jén keltezett tudósítás tartalmát adja hírül. LG., 1690. február 10., Nr. 2531; 1689. szeptember 16., Nr. 2489. 69 Egyes esetekben azonban meglepően gyors volt az átfutási idő, alig kevesebb mint másfél hónap, mint pl. 1684-ben, amikor is egy augusztus 20-i keltezésű konstantinápolyi tudósítás már szeptember a 22-i számban napvilágot látott. LG., 1684. szeptember 22., Nr. 1967. 70 Pedig a konstantinápolyi tudósítónak módjában állt volna magyar vonatkozású híreket is közölni, de mire azok célba érnek, már rég idejétmúlttá váltak volna. 1684 szeptemberében, Buda első ostroma során írta az ottani informátor, hogy „naponta érkeznek a hírek Magyarországról”- L.G., 1684. szeptember 18., Nr. 1966. Ezekből azonban bizonyára a fenti okok miatt semmit sem tartott érdemes a közlésre. 71 LG., 1677. június 28., Nr. 1212.
