Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 905 1679 1681 1684 Danzig i Berlin 2 Brüsszel 47 Frankfurt 2 Brüsszel 5 Danzig 2 Prága 8 Frankfurt 2 Frankfurt 29 Köln 2 Hága 2 Hága 7 Összesen: 13 Hamburg 1 Hamburg 3 Linz 2 Jawarow66 1 Köln 2 Köln 15 Párizs 2 Krakkó 2 Regensburg 1 Linz 45 Összesen: 19 München 1 Regensburg 28 Párizs 17 Varsó 1 Velence 2 Összesen: 200 A hat, elemzés alá vont év közül az 1679. évi, pestisjárványos esztendőnél megmutatkozó eredmények jelentik az egyetlen kivételt, amikor Bécsből hosszú időn keresztül szinte semmilyen hír nem érkezett, ennek következményeit pedig a fenti számok is jól szemléltetik. A kapott adatok alapján látható, hogy a császárvárosból keltezett beszámolók mennyisége 1672-1681 között — 1679 kivételével — kisebb hullámzást mutat, de szembetűnő a török és a kuruc veszély fokozódása miatt a magyarországi hírek egyre növekvő aránya is. Ugyanígy világosan kivehető az is, hogy a magyarországi és erdélyi elbeszélések túlnyomó részében megtalálhatóak voltak a bujdosókra történő utalások is, amelyek legrosszabb esetben is — mint 1675-ben — kb. 2/3 részét tették ki ezeknek a híradásoknak, de arányuk 1681-re már az összes bécsi keltezésű értesüléshez képest csaknem 100%-os volt. A fejezetcímben feltett kérdésünkre a választ tehát úgy adhatjuk meg, hogy 1681-re érkezett el az az állapot, hogy a császárvárosból postázott híreket olvasók szinte teljes bizonyossággal találkoztak magyar vonatkozású eseményekkel. A táblázat jól mutatja a nemzetközi figyelem egyre fokozódó voltát is, ami 1677-től kezdődően nőtt meg kiugró mértékben. Ha az 1684-es esztendőt vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy bár a kormányzati központból érkező híradások száma jelentősen nőtt, ám azok közül a magyar vonatkozásúak aránya közel sem mutat hasonlóan nagyarányú emelkedést. Erre az évre tehető egy új típusú, korábban alig-alig látott forma megjelenése is: a közvetlenül magyarországi helyszínekről, általában katonai táborból küldött üzenetek. Mindezek mellett viszont a legszembetűnőbb talán az európai nagyvárosokból érkező közlések száma, amely ekkorra már több mint háromszorosan múlta felül a császárvárosból küldött értesüléseket. Az 1684-es 66 Yavoriv, lengyelül Jaworów, város a mai Ukrajna nyugati határszélén.
