Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
tudósítására utaltak, és eleinte rendkívül ritka volt a Magyarországról keltezett, közvetlen levél.52 A korabeli állapotokat ismerve tudható, hogy a kormányzat számára küldött üzenetek már általában nem egy-egy hír puszta közléséből álltak csupán, és a magyar városok vagy várkapitányok sem közvetlenül a Haditanácshoz postázták jelentéseiket, hanem első ízben mindig az adott terület katonai főparancsnokához címezték azokat,53 akik a beérkezett anyagot összesítve, következtetéseiket levonva küldték tovább jelentéseiket.54 Ezt követően a császárvárosba befutó híranyagot több esetben összevetették — ha volt — más rokon információval is, vagy megvitatták annak tartalmát, jelentését, ami így már teljesen más formátumot kaphatott, mint ahogy az eredetileg oda eljutott. Épp ezért a bécsi keltezésű levelek nem csupán azt jelenítik meg, amit a Habsburg kormányzat megtudott vagy megtudhatott, hanem gyakran azt is, hogy milyen következtetéseket vontak le a döntéshozók vagy a levélírók mindezekből. A magyarországi hírek köldökzsinór-csatornájának fő kiinduló pontja tehát Bécs volt, a kormányzati központ pedig magyar tekintetben szinte kizárólagos monopóliummal rendelkezett a hírek terén. A törökkel kapcsolatban viszont mindez már korántsem mondható el. Ennek oka az volt, hogy a Kárpát-medencén kívül a törökök még a Földközi-tengeren és a Lengyelországgal határos vidéken is képviseltették magukat, ezen államok hírkibocsátó központjai pedig bástyákként vették körbe az Oszmán birodalom keresztény államokkal szomszédos részeit. Emiatt számos, törökökkel kapcsolatos tudósítás a környező országok területéről érkezett a csatornán túlra, így a lengyel városok, Krakkó, Varsó, az itáliai területen Velence és néhány észak-afrikai település is fontos kútfőt jelentett e tekintetben. A lengyel területről érkező írásokkal kapcsolatban ki kell emelni, hogy azok számos híradást közvetítettek a két vazallus vajdaság, Moldva és Havasalföld történéseiről is. Ezek a hírek Krakkóból vagy Varsóból kiindulva sokszor a hosszabbik úton, Bécsen keresztül folytatták tovább nyugati-európai utazásukat. Ehhez hasonlóan azonban a kormányzat értesülései sem mindig a legegyszerűbb módon értek célba. Mint azt említettük, többször előfordult ugyanis, hogy a császári székhelyről bizonyos információkat nem küldtek el közvetlen Angliába, ám azok feltűntek egyes európai városokból — Frankfurtból, Berlinből, Linzből, Brüsszelből és Hágából — továbbított hírek részeként. Mindezeken kívül a törökkel kapcsolatos legkiemeltebb hírforrás Konstantinápoly volt, ahonnan gyakran érkeztek Velence közvetítéséA THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 901 52 Az első magyarországi keltezésű levélre Kassa szolgáltatja a példát. A levél 1677-ben és 1678-ban tűnt fel a lap oldalain. A településsel kapcsolatban nem felejtették el a szerkesztők megjegyezni, hogy a város Magyarországon helyezkedik el, így „Caschaw in Hungary” címmel láttak ezek a tudósítások napvilágot. LG., 1677. november 19., Nr. 1253; 1678. július 8., Nr. 1319. 53 így e hatáskör legfelsőbb képviselői — és a kurucokkal leginkább érintkező területek parancsnokai is — a felső-magyarországi és végvidéki főkapitányok voltak, amely tiszt azonban 1670- 1681 között betöltetlen volt, a feladatokat pedig Paris von Spankau, Kari von Strassoldo és Wolfgang Friedrich Freiherr von Cobb látták el. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. Történelmi Szemle 39. (1997) 274. 54 Ennek igazolására 1.: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest, G 12 A Thököly- és Rákóczi szabadságharcok levéltárai, Thököly-szabadságharc levéltára, Gyűjteményes rész, Levelek.
