Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
902 VINCZE DANIEL vei levelek a szigetországba.55 A történelem viszont néha még ezt a jól felépített információs rendszert is nagy kihívás elé állította. Tárgyalt korszakunkon belül a legjellemzőbb példa erre az 1679-es év, melynek során két alkalommal is hosszabb szünet következett be a bécsi levélírók munkájában. 1679 elején közel három hónapig nem érkezett üzenet a császárvárosból, ennek okát a lapban nem közölték, majd az év őszén a kitört pestisjárvány miatt ismét szinte teljesen megszűnt a tájékoztatás, az a néhány levél, ami mégis sikerrel jutott ki a veszélyes övezetből, inkább a járvány nyomán kitört általános zűrzavarról, mintsem politikai vagy hadi eseményekről szólt. Ebben a vészterhes időszakban Prága vette át részben Bécs szerepét, és szállította a helyzet rendeződéséig viszonylagos ritkasággal a híradásokat Magyarországgal kapcsolatosan.56 Mint az látható tehát, hírekből nem volt hiány, de vajon kik is álltak az egyes írások mögött? A lap — európai társaihoz hasonlóan — az informátort, az információ forrását szinte soha nem nevezte meg.57 Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy a név nélküli levélírók tudósításainak ez a fajta közlésmód nagyobb hitelt adhatott.58 Kivételt képeztek a közzétett hadijelentések vagy idézett levelek, illetve egyes, kalandos úton megszerzett értesülések.59 Több esetben, ha a tájékoztatás pontos forrását nem is, de frissességét, első kézből való voltát ilyen és ehhez hasonló módokon szemléltették: „tegnap éjszaka futárral érkezett Magyarországról, hogy...”.60 61 Az ismeretek gyors szállítása azonban hamar elkényeztette fogyasztóit, a hírek küldői pedig minden igyekezetükkel próbálták az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Ezt a szándékot tükrözi az a többször használt formula is, amely ily módon nyitja a magyar ügyekkel kapcsolatos elbeszélését: „már elmondhatjuk önöknek” 61 A felfokozott érdeklődést azonban nem mindig sikerült eredményesen csillapítani. Más volt a helyzet ugyanis akkor, amikor az uralkodó felügyelete alatt álló területről érkeztek beszámolók, és akkor, ha az ellenségről szerettek volna megtudni egyet s mást. Dacára a Habsburgok nagyarányú, kiterjedt hírszerző- és kémtevékenységének, sokszor rendkívül nehéz volt azon értesülések beszerzése, amelyeket egyesek nem szerettek volna, ha el55 Felsorolásunkat követően meg kell említenünk azonban, hogy Magyarország alkalmanként nem csupán kiindulási pontként, hanem közvetítőként is szerepet játszhatott az egyes híradások továbbításával kapcsolatosan. Jól mutatja ezt pl. egy 1680-ból származó írás is, amelyben megemlítik, hogy az orosz-török háború hírei magyar területen keresztül jutottak el Bécsbe. LG., 1680. július 1., Nr. 1526. 56 A Gazette 1679. október 20-i száma után csak 1680. július 1-jei kiadásában közölt bécsi keltezésű értesüléseket. Nr. 1453.; 1526. 57 A német nyelvű lapok esetében ugyanez a módszer figyelhető meg. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp. 2003. 38. 58 Sommerville, C. J.: The news revolution i. m. 67-68. A levélíró személyek kiléte azonban egyes esetekben jól beazonosítható, mint például az angol származású, de Oroszországban nagy karriert befutó, egészen a tábornoki, diplomatái rangig jutó és Péter cár bizalmasává váló Patrick Gordon, aki 1667-1688 között volt a Gazette moszkvai tudósítója. Pernal, B. A.: The London Gazette i. m. 59 Mint pl. 1690 tavaszán, amikor is bizonyos híreket a török rabságból megszökött keresztényektől tudtak meg, máskor pedig nyíltan kémek értesüléseire hivatkoztak. LG., 1690. március 20., Nr. 2542. 60 LG., 1673. február 24., Nr.759. 61 LG, 1676. január 3., Nr. 1057.
