Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
900 VINCZE DÁNIEL A nyersanyagtól a fogyasztókig: egy többfázisú munkafolyamat A Gazette-ben megjelenő tudósítások hosszú és tekervényes utat jártak be addig, amíg az érdeklődők kezeibe kerültek. A lap ugyanis szinte az akkor ismert világ, de természetesen legfőképp Európa minden részéről közölt hosszabb-rövidebb beszámolókat, amik Kínától kezdve az amerikai kontinensig bezárólag rendkívül színes és változatos olvasnivalóval szolgálták ki az érdeklődőket. Ha a távolságot — és az ezzel sok esetben összefüggésbe hozható hírgyakoriságot — tekintjük mérvadónak, akkor egy centrum-periféria elmélethez hasonlóan kiállítási helyük szerint hozzávetőlegesen hat nagyobb körre oszthatjuk a lapban megjelenő híreket. 1. Anglia 2. Németalföldi városok, nyugati német területek, Eszak-Franciaország, Párizs 3. Keleti német városok, dél-francia települések 4. Ibériai-félsziget, Itália, Lengyelország, Bécs 5. Észak-afrikai városok, Stockholm, Konstantinápoly, Moszkva 6. Európán kívüli területek, Amerika, Jamaica, Kína stb. Egy másik szempontot, az értesülések célba juttatásának fázisait, azok közvetítő és formáló közegét vizsgálva is több szint különíthető el. A legautentikusabbként talán közvetlenül az eseményekkel kapcsolatban álló, gyakran azokban szerepet vállaló vagy szemtanúként jelen lévő egyénektől érkezett levél vagy hivatalos tudósítás nevezhető meg. Ezek vagy kivonatolva, vagy pedig más levelekkel való összevetés nélkül jelentek meg a lapban. Ilyen idézett források voltak a katonai táborokból írott levelek, amelyek magyar vonatkozásban feltűnően nagy számban 1686-ban, Buda ostromakor bukkantak fel, de Thökölyvel kapcsolatban is találkozhatunk ezzel a típusú dokumentummal.50 A következő lépcsőfokot a már több közvetítő bevonásával, általában nem saját tapasztalat vagy részvétel útján szerzett, több tudósításból összegyúrt és kiértékelt híradások képviselik, amelyeket az adott eseményhez földrajzilag legközelebb lévő hírközlő centrumból indítottak útnak Európa távoli pontjai felé. Magyarország esetében e csoportot a bécsi keltezésű, onnan közvetlenül Angliába küldött hírek jelentik. A harmadik szakaszt azon Londonba eljutó, általában szintén bécsi eredetű tájékoztatások alkotják, amelyek tartalma nem szerepelt a császárvárosból eredetileg a szigetországba küldött üzenetekben, hanem azokat más európai városokba eljuttatott, és onnan továbbpostázott vagy nyomtatásban megjelent tudósításokból vették át. Mint az gondolható, a bécsi keltezésű értesülések nem az udvarban keletkeztek, hanem oda is az ez idő tájt már funkcionáló posta- vagy hírvivőszolgálat segítségével,51 hosszú utat követően érkeztek meg, amire sokszor hivatkoztak is az ottani híradók. Gyakran egyszerűen csak „Felső-magyarországi hírek”-re, vagy valamely katonai parancsnok 50 Pl. Schultz tábornok Eperjes mellől íródott levelét. LG., 1684. október 6., Nr. 1971. 51A magyar posta kialakulásával és működésével kapcsolatosan 1. Szádeczky Lajos-. Az első magyar postaszervezet. Bp. 1890.; US: A postaügy fejlődésének története. Bp. 1891.; Munkás László-. A királyi magyar posta története, 1528-1715. Bp. 1911.; Laukó Albert: Hírszolgálat a XVII. században. Századok 45. (1911) 730-733.
