Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813

852 BOTLIK RICHÁRD is.273 Éppen tárgyalásait folytathatta Statileo János, amikor augusztus végén, szep­tember elején Németalföldre is elért János király halálának híre,274 mert a legelső tudósítás, amely az uralkodó végső napjairól beszámolt, és amelyet Londonnak is továbbítottak, 1540. szeptember 5-én kelt Hágában.275 Az erdélyi püspök — meg­szakítva tárgyalásait és követútját — hazaindult Magyarországra. A János király haláláról és gyermekének születéséről felröppent első hírek nyomán Nyugat-Európában is rögtön kezdetét vette az esélylatolgatás, hogy vajon mi lesz a sorsa Szapolyai országrészének? Elsősorban itáliai elemzők vé­lekedtek reálisan, amikor azt állították, hogy a szultán fiává fogja fogadni Já­nos király gyermekét, és Szapolyai örökségét integrálják az Oszmán Biroda­lomba.276 Németalföldön ezzel szemben olyan hírek láttak napvilágot, hogy Fer­­dinánd király kiterjeszti hatalmát a keleti országrészre, mert nem akarja magá­ra hagyni az erdélyi híveit. Ezt az álláspontot Pate is megfogalmazta Brüsszel­ből az angol királyi tanács részére, 1540. október 4-én.277 A Párizsban tárgyaló Sir John Wallop — talán Statileo János egy évvel korábbi párizsi tárgyalásai után — úgy értesült, hogy Ferdinánd ki fogja terjeszteni királyságának határait Szapolyai országrészére is, ezért sürgősen tárgyalni akar János király özvegyé­vel, Izabellával, aki viszont a török és német támadástól tartva apjához, I. Zsig­­mondhoz fordult segítségért.278 1540. október 29-én ismét Richard Pate jelen­tette Brüsszelből az angol királyi tanácsnak, hogy a kalocsai érsek és Perényi Péter a római királyhoz mentek tárgyalni, és Ferdinánd kezében látnák szíve­sen a hatalmat, míg György barát, az özvegy királyné és néhány, János király­hoz közelebb álló személy, köztük Statileo János is a kiválóan megerősített Bu­dán várja a helyzet javulását.279 Pillanatnyilag sem I. Ferenc,280 sem VIII. Hen­rik nem tudott dönteni abban a kérdésben, hogy kit segítsen a küszöbön álló tö­rök hadjárat során, Velence azonban már elküldte a váltót János király fiá­nak.281 1540. december 18-án Modena püspöke jelentette Wormsból, a német bi­rodalmi gyűlésről, hogy János király fiának a török szultán támogatást ígért a Ferdinánd elleni harcban, és ezért a pénzsegélyért leginkább Fráter György váradi püspök küzdött.282 Mindez azt jelentette, hogy 1541 elejére ismét kialakult egy hatalmi erővi­szony Magyarországon, amelyről ugyan késéssel, de Párizsban, Londonban, Velen­cében és Krakkóban éppúgy tudtak, mint korábban.283 E tisztánlátás részben Sta-273 L&E vol. 15. Nr. 889. Botlik R.: VIII. Henrik i. m. 148. 274 Verancsics Antal Gyulafehérvárról, 1540. július 26-án kelt, hosszú jelentésében írta meg Statileo püspöknek János király halálának körülményeit. (Verancsics Faustus utólag jegyezte fel az iratra: „Epistolae datae ad Joannem Statilium, qui tunc oratorem agebat in Gallia, 1540.”) MHHS. IX. (1860) Nr. LVII. 111-130. 275 PRO. SP1/163 pp. 22, 23. és L&P vol. 16. (1898) Nr. 17. 276 L&P vol. 16. (1898) Nr. 40. 277 PRO. SR VIII. 443. (SP1/122 p. 70.) 278 PRO. SE VIII. 447. (SP1/163 p. 83.) 279 PRO. SE VIII. 466. (SP1/163 p. 171.) 280 PRO. Kaulek, 245. és L&E vol. 16. Nr. 289. 281 Spanish Calendar VI. Pt. I. Nr. 143. 282 L&E vol. 16. Nr. 336. 283 Botlik R.: VIII. Henrik i. m. 149.

Next

/
Thumbnails
Contents