Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813

STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY IDEJÉBŐL 853

tileo János erdélyi püspök fentiekben vázolt küldetéseinek is köszönhető. A főként Erdélyben csoportosuló Szapolyai párt hívei a későbbiekben valamennyi külföldi udvar felé azt kommunikálták, hogy a hajdani középkori magyar királyi udvar struktúrája, melyet a gyakorlatban Szapolyai János tartott életben, Erdélyben él tovább. E folytonosságnak számos tárgyi bizonyítéka van,284 de talán legfontosabb leképezése a Hunyadi kultuszt megtestesítő síremlék, melyet János király megbízásából állíttatott Statileo János a gyulafehérvári székesegyházban.285 Annak ismeretében, hogy (Hunyadi) I. Mátyás (1458-1490) király volt Szapolyai János keresztapja,286 és a Szapolyaiak mindvégig heroikus küzdelmet folytattak a Corvin örökség megszerzéséért, nem tűnik lehetetlennek a Kubinyi András történész által — a familiáris hálózat levezetése kapcsán — felállított hipotézis,287 miszerint valamiféle rokonságban állhatott egymással a Hunyadi- és a Szapolyai-család; ezen feltevés egyúttal magyarázatot adhat Szapolyai János pályájának látványos felívelésére, és a magyar belpolitikában tanúsított elhivatottságára is.288 A János király országrészét öröklő Erdély politikai válasza, „királyváró” hangulatának visszatérő megnyilvánulásai ellenére ugyanakkor — a jelenkori magyar történetírásnak a százötven éves oszmán hódítás alapján kialakított, a kutató számára készen kapott, de a kor emberének számára még bizonytalan fudamentumon álló ténye lehet az oka annak, hogy — Erdély státusának értékelésekor zavart kelt a politikai örökség kérdésének megválaszolása, mert egyrészt: „az egykori budai királyi udvarnak két örököse lehetett: a két legitim magyar király jövendőbeli udvarai. A körülmények azonban fél évszázad alatt különleges módon végül úgy hozták, hogy a késő középkori magyar királyi udvar jellegzetességeit János király erdélyi fejedelem-utódai örökítették inkább tovább. Ferdi-284 Jól példázza mindezt, hogy Rotterdami Erasmusnak A keresztény fejedelem neveltetése (Institutio Principis Christiani; 1516.) című művét II. Lajos könyvtárából vélhetően valaki elvihette (eltulajdoníthatta?) Szapolyai János számára, s talán már János király olvashatta e népszerű humanista írását. János Zsigmond viszont egészen bizonyosan olvasta e fejedelemtükröt, mert az Erdélybe vitt kötet előzéklapján a következő bejegyzés olvasható: „Sum Johannis Regis Electi Hungáriáé.” Desiderius Rotterdamus Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése. Ford.: Csonka Ferenc. Az utószót írta és a névmutatót összeállította: Barlay Ö. Szabolcs. Bp. 1987. 151.

285 Ritoókné Szalay Ágnes: Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének domborművei. In: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk.: Miké Árpád és Sinkó Katalin. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17.-szeptember 24. (A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2000/3. Szerk.: Jávor Anna.) IV 16. Bp. 2000. 297.

286 Szerémi GyMagyarország romlásáról i. m. 46. Amikor Szapolyai János meglátta a napvilágot, állítólag Hunyadi Mátyás Szapolyai Istvánhoz fordulva a következőket mondta: „Ma megszületett Magyarország királya.” Bethlen F: Erdély története i. m. I. 44.

287 Kubinyi A.: Mátyás király i. m. 17-18. Kubinyi A.: A Szapolyaiak i. m. 229. Szapolyai György és Corvin Erzsébet házasságára ld. uo. 233. vö. Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (História Könyvtár. Monográfiák 17.) Bp. 2001. 259.

288 A Hunyadiak és a Szapolyaiak címere a gyulafehérvári síremléken kívül együtt szerepel még a visegrádi palota oroszlános falikútján, és a budai domonkos kolostor kerengőjében található kúton is. Utóbbi valószínűleg jóval 1480 előtt készülhetett, mert alkotója a Hunyadi Mátyás uralkodásának első periódusában, a király titkos pecsétjén felbukkanó címert formázta meg, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy ezzel a király a Szapolyai-családnak kívánt kedvezni, mert a délvidéki család prominens képviselői (Imre és István) csak Mátyás uralkodásának utolsó periódusában értek pályafutásuk csúcsára. E. Kovács P: Matthias Corvinus i. m. 24-27. A címerek hasonlóságára ld. még Neumann Tibor: A Szapolyai család legrégebbi címere. Turul 84. (2011) 4. 123-128.