Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY IDEJÉBŐL 839 fog menni. János király most az országhatáron állomásozik, és egy kis segítséggel nagy veszélybe tudná sodorni Ferdinándot.”172 Október 18-án egy ismeretlen személy jelentette Londonnak,173 hogy Ferdinánd hadvezére, Hans Katzianer vereséget szenvedett egy kisebb török csapattól, és az egész stájer lovasság odaveszett az ütközetben. Statileo János és Anton Rincón már Rómában tartózkodhattak, mikor János király utánuk küldte az 1528. szeptember 25-én kelt levelét, melyet személyesen VIII. Henrik angol királynak írt.174 175A török szövetség létezését megerősítette Jan Laski lubnici elöljáró is, kinek Rincónhoz írt levele végül szintén a londoni irattárban kötött ki.176 177 „A magyar király elhagyta Lengyelországot, és november 3-án magyar területre lépett a kezdetben összeverbuvált 8 ezer magyar lovassal, kiket Homonnai úr vezetett. Most Szegednél van egy nagy hadsereggel, melyet a török küldött neki segítség gyanánt, s melyet szeretett unokatestvérünk, Hieronim szerzett a számára. A hadsereg 60 ezer főre duzzadt az utóbbi két hét alatt. [...] Az összes magyar, nemes és nemtelen most János király szárnyai alatt keres védelmet a török miatti félelmében. [...] Simon deák176 3 ezer fős hadsereget vert szét, köztük a kassaiak 300 lovasát, és 20 ágyút zsákmányolt. A török egy másik hadat is gyűjt, melynek számát 400 ezerre tervezi, és amellyel jövő nyáron megkísérli az Ausztria elleni inváziót.”111 VII. Kelemen pápa együttérzéséről biztosította János király követeit a törökkel kapcsolatban, de kijelentette, hogy semmilyen pénzügyi támogatást nem tud adni a hitetlenek elleni harcra, ezért azt is megérti és tudomásul veszi, ha a magyar király enged a külső nyomás kényszerének. Mindenesetre Kelemen pápának jól esett az a néhány biztató szó, amit Statileo mondhatott őszentségének, és az is, hogy a Sacco di Roma János királyt is mélységesen felháborította. Mindezt a pápa augusztus 30-án, Viterbóban kelt levelében fogalmazta meg.178 179 Statileo és követtársa 1528. október közepén lépett francia földre. A „legkeresztényibb király” október 22-én fogadta János király követét Fontainebleauben, ahol szívélyes, baráti légkörben tárgyaltak egymással a felek. A megbeszélést követően I. Ferenc király az alábbi levelet küldte Jánosnak: „Minthogy a mi igen kedves és igen szeretett rokonunk s testvérünk, János, Magyarország királya már régebben felénk indította Statileo Jánost, választott gyulafehérvári püspököt,TM elégséges hatalommal és megbízással ellátott küldöttét, ügyvivőjét és követét, hogy velünk értekezzék, egyezkedjék és végezzen néhány olyas dolog iránt, melyek nemcsak saját királyságaink, tartományaink, uradalmaink és alattvalóink, hanem általában az összes kereszténynek javát, nyugalmát és biztosságát nagy mértékben illetik, minek szorgalmas meghallgatására és tárgya172 Uo. és L&E vol. 4. Nr. 4836. 173 B.L. Cotton MSS.: Vitellius B. XXI. 49. 174 Uo. Vespasianus F. I. 81. 175 Uo. Vespasianus F. I. 47. 176 Értsd: Athinai Simon. 177 B.L. Cotton MSS.: Vespasianus E I. 47. és L&P vol. 4. Nr. 2148. és MHHD. V I. 171-172. 178 A levelet közli: Szalay L.\ Adalékok i. m. 87-88. 179 Levelezésében Statileo János az erdélyi püspöki titulust használta, mivel közvetlenül Mohács után egész Erdélyért a gyulafehérvári püspök felelt.