Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
836 BOTLIK RICHARD [Tornallyaiért — B. R.] mindent megtegyek. Mindezt tehát nem akaratom ellenére cselekedtem, hanem emberiességből álltam ki az ügy mellett stb.”152 A lengyel alkancellár levelére János király csak 1528. február 5-én válaszolt (Debrecenből).153 Felháborodott hangvételű levelében a magyar király arra próbált rámutatni, hogy Tornallyai Jakabnak inkább örülnie kellene, mint panaszkodnia. A kincstartó ugyanis János király szerint „...ártalmas gonosztevő, aki a hűségadományok ellen lépett fel, és inkább a szökést választotta, mint ártatlanságának valóságát igyekezett volna bizonyítani, és vagyonokat lopott, meg úgy tudjuk valami ezüstöket is, s így menekült őfelsége [a lengyel király — B. R.] királyságába.” Ezért Szapolyai szerint Tornallyai a körülményekhez képest ügyesen megúszta az ügyet. „Jakabot mi nagyra becsültük — folytatta János király levelét —, és őszinte lelkületű embernek ismertük meg, az országnagyok közé előléptettük őt, [...] ezért hogy elmozdíttattuk, nem a kényszer vezetett bennünket, s nem is a kincseire áhítoztunk — ahogyan azt egyesek alaptalanul állítják —, hanem bizony éppen tőlünk idegeníteti el igen nagy tulajdont. Fáj a szívünk amiatt, hogy nem állapíthatjuk meg az ártatlanságát, amire Jakab áhítozott, s melynek gyümölcsét méltóságod közbelépésétől remélte.”154 A pénzhiány miatt János király Drugeth Ferenctől kért kölcsönt, és az Artándyaknak kétezer forintért elzálogosította Tokajt.155 Rendezetlen pénzügyi háttér közepette került sor a szinai csatára, melyben János király csapatai vereséget szenvedtek Ferdinánd király hadseregétől.156 Többen — így a legtöbb politikai esemény hátterében konspirációt gyanító Szerémi is — árulással vádolták saját János-párti híveiket. Brodarics István a következőket jelentette lengyel barátainak: „1528. március 6-án, Magyarország királya, Ferdinánd király hadseregétől az övéi árulása miatt legyőzetett, és felajánlották, hogy Lengyelországba meneküljön; március második felében Kamieniec Podolski várához, a hegyeken túli földekre érkezett. Ezután [János király — B. R.] övéit Tárnámhoz gyűjtötte, és ott tartózkodik most is...Ferdinánd király könnyelműsége következményeit hosszan viselheti, ha felfogta, hogy János a töröktől számít segítségre. ”157 Statileo János nyugat-európai küldetése Piotr Tomicki lengyel alkancellár 1528. április 9-én tájékoztatta a Lengyelországban tartózkodó Statileo Jánost, hogy Piotr Opalinski királyi követnek engedélyezték az útját a német birodalmi gyűlésre. Tomicki azért figyel152 AT. X. LXX. 68. 153 Barta Gábor: Ludovicus Gritti magyar kormányzósága (1531-1534). Történelmi Szemle 13. (1971) 291. 154 AT. X. LXXI. 68-69. Draskóczy Az erdélyi i. m. 28. 155 Détshy M.: Tokaj i. m. 9. 156 Caspar Ursinus Velius: De bello Pannonico libri decem I-X. Ed. Adamus Franciscus Kollarius. Vienna 1762. Pars III. 45-^6. Georgius Pray: Annales regum Hungáriáé ab anno Christi CMXCVII ad annum MDLXIV Deducti ac maximam partem ex scriptoribus coaevis, diplomatibus, tabulis publicis et id genus litterariis instrumentis congesti I-V Vienna 1763-1770. Pars V (1766.) 191-192. Szerémi Gy.: Magyarország romlásáról i. m. 199-203. 157 AT. X. CXXIV 130-133. Botlik R.: Az 1531. évi i. m. 588.
