Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
832 BOTLIK RICHÁRD ge hálás köszönettel vissza fogja szolgáltatni. Munkácson őfelsége kijelölte a parancsnokokat. Mindenekelőtt ha Lanckoronski úr is csatlakozni fog, akkor ő 300 katonát vezetne, ha nem igazán akarna jönni, átengedhetné a vezetést annak, akinek akarná.”137 Az első tervek szerint János király lengyel zsoldosokkal kiegészített hadseregének létszáma elérte volna a 7000 fős nagyságrendet. Homonnai Drugeth Ferenc pénzt kölcsönzött a királynak, Somlyói Báthory István, Kun Kocsárd, Czibak Imre, Bodó Ferenc és az Artándy-testvérek pedig stratégiai tanácsokkal látták el urukat.138 Két irányból akarták megtámadni a Ferdinánd-párti erősségeket. Az egyik seregtest a Kassa-Boldogkő-Tállya,139 a másik pedig a Homonna-Terebes-Újhely-Sárospatak útvonalon kívánta Tokaj várát megközelíteni, mely stratégiailag kiemelkedő helyet foglalt el a Buda felé vezető úton. Miközben János király újabb hadseregének szervezése folyamatban volt, némi (talán megtervezett) lengyel belpolitikai bonyodalom hátráltatta a zsoldosok érkezését. Ugyanis kiderült, hogy a Homonnán tartózkodó Jánospárti diplomaták nem tudták felmutatni a lengyel király írásbeli parancsát, melyben Zsigmond engedélyezte volna katonák félfogadását sógorának. Frangepán Ferenc kalocsai érsek és Brodarics István pécsi püspök 1527. november 6-án Homonnáról aggódó hangvételű levelet küldött I. Zsigmond királynak. János király követei türelmetlenül várták a magyar királynak ígért lengyel sereget.140 Statileo János a lengyel követségből hazafelé vezető útján csatlakozott Szapolyai János Tokajnál vereséget szenvedett csapataihoz, és Sárospatak felé haladt, mikor Rakamaz után utolérte a király egyik futára, hogy sürgősen menjen urához Debrecenbe.141 Statileo János, utolérve a Ferdinánd csapatai elől menekülő királyt, utasítást kapott arra, hogy menjen a „hegyeken túli területre”, azaz Homonnán vagy Munkácson várja a lengyel zsoldosok érkezését, sőt, vegyen részt a sereg toborzásában. János király időközben, áldásos követi munkájának elismeréseképpen, Statileo Jánost kinevezte erdélyi (gyulafehérvári) püspökké. A kinevezést az is indokolta, hogy az előző püspököt, Habsburg Mária bizalmasát és az erdélyi Habsburg-párt egyik kiemelkedő vezetőjét, Gosztonyi Jánost Szapolyai emberei meggyilkolták, valamint János király hű emberét, Bodó Ferencet, aki az erdélyi püspökség javait is húzta, Ferdinánd emberei foglyul ejtették, így az egyházmegye 1528-ra megüresedett.142 Az erdélyi püspök 1527. november 8-án, Homonnáról írt Jan Tarnówskinak, akit személyesen Hieronim Laski ajánlott Statileo figyelmébe. Ebből a levélből kiderült, hogy már nem 2000, hanem legalább 4-5000 fős lengyel-litván-tatár segédhadat (vagy 137 AT. EX. CCCXIV 316-317. 138 Istvánffy Miklós'. A magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Sajtó alá rendezte: Benits Péter. Bp. 2001. IX. könyv. 244-245. 139 Kassa már 1527. október 15-én bizonyosan I. Ferdinánd király pártján állt, mert féltette a korábbi szepesi főispántól, János királytól kereskedelmi jogait. Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa 1941. 57. 140 AT. IX. CCCXX. 324. Székely S.: Brodarics i. m. 238-239. Sörös P: Frangepán i. m. 435. 141 Szerémi GyMagyarország romlásáról i. m. 178. 142 A királyné kancellárja, Gosztonyi 1524-ben, Várday Ferenc halála után lett erdélyi püspök. Kubinyi András: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika. In: HM. 14.
