Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
830 BOTLIK RICHARD a főrendek 1527 márciusában még nagyobb számban jelentek meg, mint az előző év őszén tartott választáson.127 Statileo titkár a kudarccal zárult olmützi konferencia után még nem tért vissza azonnal János király budai udvarába. A budai prépost közvetlenül az olmützi konferencia után kérte a lengyel királyt, hogy „kölcsönözzön” hadsereget János király számára Ferdinánd ellen, amit I. Zsigmond sajnálkozva elutasított.128 A lengyel uralkodó nem kívánt nyíltan konfrontálódni a Habsburg testvérekkel. A lengyelekhez hasonlóan a franciáktól is támogatást — igaz, az országok közti távolság miatt pénzbeli segélyt — remélt János király követe. Nemhiába, hiszen a francia király követe, Antonio Rincón számtalanszor hangsúlyozta, hogy a „legkeresztényibb király” nemcsak szóban, hanem pénzügyileg is szövetségese Szapolyainak. így amikor János király Nyugat-Európába indított követe, Hieronim Laski kalandos úton, I. Oldenburg Frigyes (1523-1533) országán, Dánián keresztül hazatért Franciaországból és Angliából, Krakkóban találkozott Statileo Jánossal, s kifejtette a prépostnak, hogy a franciáknál korántsem várta akkora pénzösszeg, mint azt korábbi tárgyalásain nekik Rincón előadta, s az angol király sem adta oda a beígért váltó másik felét, Statileo iszonyú haragra gyűlt, s Rincónt „paphoz nehezen illő dühvei szidalmazta, amiért János királyt »belerángatta« a háborúba”129 1527. szeptember 24-én a prépost szemrehányó levelet írt Krakkóból szövetségesüknek, a francia királynak. Levelét Hieronim Laski egy másik levelével együtt Rincón kézbesítette urának, és a Franciaországban tartózkodó angol diplomaták lemásolták ezen iratokat, így kerültek e panaszáradattal teli kivonatok Londonba.130 Statileo János krakkói tartózkodása ezután okafogyottá vált, s csatlakozott urához, aki Budáról Ferdinánd király csapatai elől Magyarország keleti felébe menekült. Statileo János tevékenysége Munkácson Szapolyai Jánosnak a tokaji vereséget (szeptember 27.) követően nem volt maradása a Magyar Királyságban. Az ország nagyobbik fele már nem őt, hanem Ferdinánd királyt követte hűségével. I. Ferdinánd cseh királyt Székesfehérvárott, november 3-án magyar királlyá koronázták.131 A szertartáson a főméltóságok, néhány kivétellel, mind jelen voltak. Ha János király talpon akart maradni az ellenfelével szemben, ha erejét akarta láttatni az oszmán követek semmit sem elkerülő tekintete előtt, hadsereget kellett gyűjtenie. Ez felettébb nagy feladatnak bizonyult, mivel már Erdély is lázongott János királysága ellen. A 127 MOE. I. 99-103. 128 at. IX. CCLXXIII. 275. Barta G.: A Sztambulba vezető út i. m. 187. 129 Rincón erre „állatnak titulálta a prépostot.” Barta GA Sztambulba vezető út i. m. 189. 130 „Ex litft]eris missis R[everendissi]mo domino Joanni Statilio E[piscopo] Transilvaniae Ser[enissi]mi Regis Hungáriáé oratori.” B.L. Cotton MSS.: Vespasianus F. I. 11. 131A magyar királykoronázások történetében először fordult elő, hogy a szertartást a rangidős (nyitrai) püspök és a nádor közösen végezte. Pálffy Géza: A magyar királykoronázások történetének eddig ismeretlen alapforrása. A magyar tanácsosok 1561. évi javaslata a koronázások pozsonyi szertartásrendjéről. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk.: Krász Lilla—Oborni Teréz. Bp. 2008. 500-501. Uő: A Magyar Királyság i. m. 58.
