Századok – 2013
VITA - Hermann Róbert - Karsai László - Pritz Pál: Levélféle Gyáni Gábornak III/793
VITA 799 tényt, hogy az igazi választóvonal a tudomány művelői és a paratudományos nézetek között húzódik. Márpedig aligha kétséges, hogy igencsak nagy szükség lenne a hazai történeti közgondolkodás egészségesebbé tételére. Ehhez jóval ütőképesebb szakmára van szükség. Azt pedig az efféle viták aligha építik. * Mi, sajnos, úgy látjuk, hogy szóban forgó írásod azért is vitára ingerlő, mert abban bizony (aligha először) felfedezhető az elhallgatás, a csúsztatás módszere. Ismét felidézed azt a csaknem fél évtizedes vitát, amelyet a magyarországi holokauszt-történészekkel folytattál. De hogyan? Úgy, hogy írásod e vitában járatlan olvasója előtt mélyen rejtve marad valami egyáltalán nem lényegtelen dolog. Nevezetesen az, hogy e polémia világossá tette: bizony az általad megbírált történészek (abc-sorrendben, a teljesség igénye nélkül: Kádár Gábor, Karsai László, Molnár Judit, Szita Szabolcs, Vági Zoltán stb.) munkásságát, rangos hazai és külföldi folyóiratokban megjelent tanulmányait hiányosan ismered, s igen tájékozatlannak bizonyultál a nemzetközi holokauszt-szakirodalomban is. Ehhez képest igencsak meglepő magabiztossággal hozod elő a nemzetközi holokauszt-szakirodalom egyik legtekintélyesebb történészét, Christopher Browning egyik elemzését. A fél évtizeddel előtti vita olvasója (nem úgy mint a mai) megtudhatta, hogy Browning az inkriminált művében csak arról értekezett: mily’ nehéz, olykor szinte lehetetlen egy adott történeti eseményt (pl. egy falu zsidó lakóinak lemészárlása a holokauszt idején) a maga teljességében feltárni, az elkövetőket azonosítani stb. Aki valóban ismeri Browning hatalmas monográfiáit, melyeket a holokauszt „eredetéről”, a holokauszthoz vezető útról stb. írt, az pontosan tudja, hogy neves kollégánk bizony az éppen általad nem csekély borzadállyal szemlélt esemény-történetírást műveli magas színvonalon. Ki, mikor, hol, miért, mit tett, mondjuk 1942 őszén, vagy például hogyan, miért, mikor adott Hitler utasítást az európai zsidók lemészárlására, ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik Browning - s közben nem is sejti, hogy személyedben él valahol Európában egy történész, aki őt posztmodernnek tartja. Úgy véljük, hogy cáfolataid akkor lennének valóban cáfolatok, ha nem a megbírált szövegek komoly kihagyásokkal történő idézésére épülnének. Persze, ha nincsenek történelmi tények, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy Sztálin még él, Fidel Castro pedig (e sorok írásakor, 2013. április 3-án) már halott. Hogy ez nem igaz, vagy pont fordítva igaz? Mit számít, ha mindez csak nyelvi konstrukció? Mint ahogy történelmi tények, eredeti levéltári dokumentumok sokasága, visszaemlékezések, naplók, levelek, fényképek sora bizonyítja, hogy a kollektivizálás a Szovjetunióban borzalmas kegyetlenséggel zajlott az 1930-as évek elején. * Nagyjából ugyanez jellemzi azt is, amit a magyar hadtörténetírásról írsz (vagy nem írsz). 2005-ben — bizonyára emlékezel rá — a Hadtörténeti Intézet
