Századok – 2013

MŰHELY - Soós László: Hatásköri vita a rendőrség és a katonaság között (1903 október 6.) III/783

HATÁSKÖRI VITA A RENDŐRSÉG ÉS KATONASÁG KÖZÖTT (1903. OKTÓBER 6.) 785 mokon keresztül lövetett meg, sérülése kevésbé súlyos. Míg a laktanya másik sarkánál állott katonaság szuronyt feltéve intézett rohamot, és ott Nagy Ferenc bádogossegéd kardvágástól homlokán egy tenyérnyi nagyságú bőr egy darab homlokcsont-levágással, míg Takács Menyhért favágó bal arcfelén végig egész a csontig ható vágást, mely az orrt is lemetszette, és halántékán, valamint a fejte­tőn is vágást szenvedett.”12 A katonák közül- kődobálás következtében- tizen - ketten sérültek meg, nyolc tüntetőt pedig letartóztattak. A köveket dobáló tün­tetők elsősorban a közös hadsereghez tartozó osztagokat, a gyalogsági lakta­nyát és tiszti lakásokat támadtak meg. Ennek során egy Horváth nevű főhad­nagy lakásának ablakait bezúzva az ott tartózkodó feleségét és a cselédlányt se­­besítették meg. A karddal okozott sérülések arra utalnak, hogy a tüntető civi­lekkel szemben a legkeményebben a tisztek léptek fel. A katonaság által oszlatott tüntetők 20 és 22óra 30perc között körmenet­be rendeződve a laktanyákat érintve bejárták a várost, többen is beszéddel igye­keztek a kedélyeket megnyugtatni, majd csendben elszéledtek. Csalány Géza állomásparancsnok az újabb zavargásokra felkészülve Kolossváry honvédelmi, valamint a közös hadügyminisztertől egy lovasszázad vezénylését kérte Szeged­re, hogy — indoklása szerint — az öldöklő gyalogsági tűz „lehetőleg kikerülhető legyen.”13 Az előre nem látható ideig elhúzódó rendteremtés során a tábornok nem a Szegeden tartósan ott állomásozó 3. honvéd huszár ezred, hanem egy másik városból átvezényelt, a közös hadügyminiszter alá tartozó huszárok be­vetését tervezte. Másnap, Október 7-én a város csak este 6 órákor élénkült meg, amikor a budapesti gyorsvonattal Lengyel Zoltán ellenzéki képviselő megérkezett.14 Az országgyűlési képviselőt fogadó, mintegy kétszáz fő a pályaudvarról először a Klauzál térre a Kossuth szoborhoz, majd az ezer főre gyarapodott tömeg Pol­­czer Jenő képviselő lakása elé vonult. A képviselő lakása előtt kérte a felvonuló­kat, hogy „nyugodtan viselkedjenek, és ne adjanak alkalmat rendőri, főleg kato­nai beavatkozásra.”15 Lengyel Zoltán is nyugalomra intett és arra kérte a hall­gatóságot, hogy menjenek a Kossuth szoborhoz, ahol beszédet fog mondani. Alig indult el a 3-4ezer főre felszaporodott tömeg, néhányan — a kérés ellenére — máris kővel kezdték dobálni azoknak a házaknak az ablakait, ahol zászló nem volt kitéve. A további rendbontást a gyalogos rendőrök mellett a lovas­rendőrség igyekezett megakadályozni, de a kőzápor elől kénytelenek voltak visszavonulni. Az összecsapásban kilenc rendőr könnyebben, egy pedig súlyo­12 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 940. sz. Rainer József szegedi rendőrfőkapitány jelentése Kállay Albert szegedi főispán részére. 1903. okt. 8. 13 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 899. sz. Csalány Géza szegedi M. Kir. Honvéd Állomásparancsnok jelentése Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter részére. 1903. okt. 7. 14 Annak ellenére, hogy Lengyel Zoltán a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjeként a szegedi tüntetésben aktív szerepet vállalt, a polgárok és a katonaság közötti konfliktus ügye nem ke­rült a parlament elé. Valószínűleg azért, mert a Khuen-Héderváry-kormány 1903. szept. 29-én be­nyújtott lemondását követően a képviselők figyelmét a politikai válság megoldására tett kísérletek kötötték le. 15 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 940. sz. Reiner József szegedi rendőrfőkapitány jelentése Kállay Albert főispán részére. 1903. okt. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents