Századok – 2013

MŰHELY - Soós László: Hatásköri vita a rendőrség és a katonaság között (1903 október 6.) III/783

HATÁSKÖRI VITA A RENDŐRSÉG ÉS KATONASÁG KÖZÖTT (1903. OKTÓBER 6.) 785

mokon keresztül lövetett meg, sérülése kevésbé súlyos. Míg a laktanya másik sarkánál állott katonaság szuronyt feltéve intézett rohamot, és ott Nagy Ferenc bádogossegéd kardvágástól homlokán egy tenyérnyi nagyságú bőr egy darab homlokcsont-levágással, míg Takács Menyhért favágó bal arcfelén végig egész a csontig ható vágást, mely az orrt is lemetszette, és halántékán, valamint a fejtetőn is vágást szenvedett.”12 A katonák közül- kődobálás következtében- tizen - ketten sérültek meg, nyolc tüntetőt pedig letartóztattak. A köveket dobáló tüntetők elsősorban a közös hadsereghez tartozó osztagokat, a gyalogsági laktanyát és tiszti lakásokat támadtak meg. Ennek során egy Horváth nevű főhadnagy lakásának ablakait bezúzva az ott tartózkodó feleségét és a cselédlányt sebesítették meg. A karddal okozott sérülések arra utalnak, hogy a tüntető civilekkel szemben a legkeményebben a tisztek léptek fel.

A katonaság által oszlatott tüntetők 20 és 22óra 30perc között körmenetbe rendeződve a laktanyákat érintve bejárták a várost, többen is beszéddel igyekeztek a kedélyeket megnyugtatni, majd csendben elszéledtek. Csalány Géza állomásparancsnok az újabb zavargásokra felkészülve Kolossváry honvédelmi, valamint a közös hadügyminisztertől egy lovasszázad vezénylését kérte Szegedre, hogy — indoklása szerint — az öldöklő gyalogsági tűz „lehetőleg kikerülhető legyen.”13 Az előre nem látható ideig elhúzódó rendteremtés során a tábornok nem a Szegeden tartósan ott állomásozó 3. honvéd huszár ezred, hanem egy másik városból átvezényelt, a közös hadügyminiszter alá tartozó huszárok bevetését tervezte.

Másnap, Október 7-én a város csak este 6 órákor élénkült meg, amikor a budapesti gyorsvonattal Lengyel Zoltán ellenzéki képviselő megérkezett.14 Az országgyűlési képviselőt fogadó, mintegy kétszáz fő a pályaudvarról először a Klauzál térre a Kossuth szoborhoz, majd az ezer főre gyarapodott tömeg Polczer Jenő képviselő lakása elé vonult. A képviselő lakása előtt kérte a felvonulókat, hogy „nyugodtan viselkedjenek, és ne adjanak alkalmat rendőri, főleg katonai beavatkozásra.”15 Lengyel Zoltán is nyugalomra intett és arra kérte a hallgatóságot, hogy menjenek a Kossuth szoborhoz, ahol beszédet fog mondani. Alig indult el a 3-4ezer főre felszaporodott tömeg, néhányan — a kérés ellenére — máris kővel kezdték dobálni azoknak a házaknak az ablakait, ahol zászló nem volt kitéve. A további rendbontást a gyalogos rendőrök mellett a lovasrendőrség igyekezett megakadályozni, de a kőzápor elől kénytelenek voltak visszavonulni. Az összecsapásban kilenc rendőr könnyebben, egy pedig súlyo12 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 940. sz. Rainer József szegedi rendőrfőkapitány jelentése Kállay Albert szegedi főispán részére. 1903. okt. 8.

13 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 899. sz. Csalány Géza szegedi M. Kir. Honvéd Állomásparancsnok jelentése Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter részére. 1903. okt. 7.

14 Annak ellenére, hogy Lengyel Zoltán a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjeként a szegedi tüntetésben aktív szerepet vállalt, a polgárok és a katonaság közötti konfliktus ügye nem került a parlament elé. Valószínűleg azért, mert a Khuen-Héderváry-kormány 1903. szept. 29-én benyújtott lemondását követően a képviselők figyelmét a politikai válság megoldására tett kísérletek kötötték le.

15 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 940. sz. Reiner József szegedi rendőrfőkapitány jelentése Kállay Albert főispán részére. 1903. okt. 8.