Századok – 2013
MŰHELY - Soós László: Hatásköri vita a rendőrség és a katonaság között (1903 október 6.) III/783
Soós László HATÁSKÖRI VITA A RENDŐRSÉG ÉS KATONASÁG KÖZÖTT (1903. OKTÓBER 6.) 1903. október 6-án reggel, még a tíz órakor kezdődő ünnepség előtt Szegeden a Kossuth szobor talapzatára ismeretlenek a „dicső emlékednek” valamint „a visszatartott katonák” felirattal koszorút helyeztek el.1 Csalány Géza tábornok2 a Szegedi II. Honvédkerület parancsnoka, mint szegedi közös állomásparancsnok egy tisztje útján arra szólította fel a távollévő Rainer József rendőrkapitány helyettesét Szűcs József alkapitányt, hogy ezt a koszorút — mivel a katonáknak tilos politikai tüntetésen részt venni — távolíttassa el a szoborról. Az alkapitány a hatáskör hiányára hivatkozva a kérés teljesítését megtagadta. Ezért a laktanyában készültséget elrendelő tábornok parancsára a koszorút 9 óra 45 perckor a katonák a szoborról levették, és megőrzésre a rendőrkapitányi hivatalba vitték.3 A tíz órára összegyűlt tömeg a katonai akció ellen tiltakozva a rendőrkapitányi hivatal elé vonult, ahol a rendőrség a koszorút — Polzner Jenő képviselő közbenjárására — részükre átadta. Szűcs József döntését azzal indokolta, hogy a nyomozással megbízott rendőrbiztos tájékoztatása szerint „a koszorút nem katonák, hanem polgári egyének tették a szoborra.”4 Ezt követően az ünneplők a koszorút a szoborra visszahelyezték. Kállay Albert főispán5 már délben „személyesen tájékoztatta az állomásparancsnokot arról, hogy a rendőrség a koszorút a tüntető néptömegnek visszahelyezés céljából kiszolgáltatta, az állomásparancsnok azon kérésére, miképp befolyását a koszorú újabb eltávolítása érdekében érvényesítse, magát erre kép1 A szegedi Klauzál téren álló, Róna József által készített Kossuth szobrot 1902-ben leplezték le tízezer ünneplő jelenlétében. Az 1903. évre szóló újonclétszám megállapítására, illetve megajánlására vonatkozó törvényjavaslatot sem a Széli-kormány sem a Khuen-Héderváry-kormány, az ellenzék ellenállása miatt nem tudta a parlamenttel elfogadtatni. Ezért Pitreich közös hadügyminiszter az 1899. évi véderőtörvényre hivatkozva rendeleti úton- amelyet a magyar minisztertanács 1903. aug. 26-án tartott ülésén jóváhagyott- a harmadik évüket letöltött katonák szolgálati idejét október elsejétől az év végéig meghosszabbította. A leszerelés idejének elhalasztása országos tiltakozást váltott ki. 2 Csalány Géza tábornok (1848-1907) A Ludovika Akadémia tanára. A katonaföldrajz tárgykörében több könyve is megjelent. 3 Magyar Országos Levéltár (MÓL) Belügyminisztérium rezervált iratai, 1867-1944 (K 149). 1904. 4. tétel 899. sz. A szegedi M. Kir. Honvéd Állomásparancsnok jelentése Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter részére. 1903. okt. 7. 4 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 940. sz. Szűcs József helyettes rendőrkapitány jelentése Kállay Albert főispán részére. 1903. okt. 6. 5 Kállay Albert (1843-1922) 1884 és 1905 között töltötte be a szegedi főispáni tisztséget. 1893-ban a főrendiház tagjává nevezték ki.
