Századok – 2013
MŰHELY - Soós László: Hatásköri vita a rendőrség és a katonaság között (1903 október 6.) III/783
784 SOÓS LÁSZLÓ telennek nyilvánította.”6 A főispán tájékoztatása ellenére, hogy „óriási az izgalom a városban” a tábornok a reggeli katonai akció megismétlése mellet döntött. A szobornál egy százados vezetésével megjelenő katonák délután másodszor is hozzákezdtek a koszorú eltávolításához „ noha a szobor őrizetére kirendelt rendőrök egyike ez ellen tiltakozott, sőt, amidőn a levétel végett felmászott katonát a rendőr lehúzta, Dominig százados azt mondta: most mi parancsolunk itten, és úgy Dominig mint egy másik tiszt kardjukat a rendőr elé tartották, sőt szuronyt feltéve körbe körülfogták a rendőrt, és a koszorút...” levették.7 A szobrot kőzáporral védelmező tömeget 2óra 30 perckor a 46. közös gyalogezred két százada szuronyrohammal szétoszlatta, és az így megszerzett koszorút a laktanyába beszállították.8 Csalány Géza tábornok az általa tett intézkedésekhez sem Heinrich Pitreich közös hadügyminiszter, sem Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter engedélyét nem kérte meg, sőt ezen a napon az eseményekről feletteseit nem is tájékoztatta. A katonaság és a lakosság között egyre mélyülő ellentétet látva a városi tanács már október 6-án falragaszokon közhírré tett felhívást intézett a polgáraihoz, amelyben „kötelességében állónak tartotta, hogy sürgősen gondoskodjék a város nyugalmának helyreállításáról és a város közönségén ejtett sérelem orvoslásáról. E célból távirati úton tett kimerítő jelentést a belügyi kormánynál. ”9A városi tanács tagjai az eseményeket így hivatalosan is, mint a lakosságon esett sérelmet minősítették, ezzel akaratuk ellenére tovább növelték a katonasággal szembeni ellenszenvet. Ezt a következtetést vonta le a Szegedi Honvéd Allomásparancsnokság is, amikor a kiáltvány tartalma ellen tiltakozott, és Kolossváry Dezső honvédelmi miniszternél panasszal élt. Az ellentétek csillapítása és a nyugalom helyreállítása érdekében a honvédelmi miniszter utasította Csalány Géza tábornokot, hogy a városi tanács határozatával szembeni óvásától álljon el, mert ebben az ügyben a Belügyminisztérium vezetését is ellátó Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök illetékes intézkedni.10 A városba délután visszatérő Rainer József rendőrfőkapitány sem tudta megakadályozni, hogy a katonai intézkedés ellen tüntető tömeg a laktanyához vonuljon. Az itt történtekről a szegedi főispán tájékoztatására Rainer József a következő jelentést készítette: „miközben a századparancsnok laden-ladet beinschust11 (sic) vezényelt, s közben az egyik román ajkú katona egymás után kétszer a kődobálással hasba találtatott, aki arra felindulásában kétszer egymás után lőtt, és a mellette álló katonák tartották vissza a további lövéstől. Ezen két lövéstől Krausz János péksegéd alsó lábszára szétroncsoltatott, és erős vérveszteséget szenvedett, állapota súlyos, míg Babarczi József napszámos a boka felett az iz6 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 899. sz. Kolossváry Géza honvédelmi miniszter átirata a Belügyminisztérium vezetésével megbízott Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére. 1903. okt. 12. 7 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 940. sz.Kivonat Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1903. évi október hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. 8 Szegeden még a honvédség kötelékébe tartozó 5. gyalog ezred állomásozott. 9 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 941. sz. Szeged város tanácsának felhívása. Szeged, 1903. okt. 6. 10 MOL K 149. 1904. 4. tétel. 899. sz. Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter átirata a Belügyminisztérium vezetésével megbízott Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére. 1903. okt. 12. 11 Láblövésre vonatkozó parancs.
