Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
778 ZSOLDOS ILDIKÓ vetően. Ez a pesszimista helyzetjelentés az anyagi problémák sokasodására utal, az adósságok növekvő halmazára, melyeknek nem kis mértékben okozója a túl kényelmes Miklós, továbbá az elhibázott gazdasági tranzakciók. Az automobilok javítási költségei is jelentős összegekre rúgtak. 1908-ban már árulták a terebesi birtokot. Pedig ez édesapjuk elveivel ellenkezett. „Tudom, hogy Méltóságod inkább szerez, mint elidegeníti az ingatlant”143 - áll egy 1884-es ügyvédi levélben. Mivel László rendkívül ragaszkodott nemtörődöm öccséhez, hosszú éveken keresztül elnéző magatartást tanúsított iránta. Ezt a saját maga számára meglehetősen terhes állapotot azonban egyre inkább kezdte megelégelni: „Annyiból nem jó a tanácsom, hogy némi utánajárást igényel - ami neked nem kenyered... Az idő is elég rövid, és így ismerve a te allűrjeidet, megeshetik, hogy neked egy gőzfürdőd vagy egy pár nyulad nekem 50 000 koronámba kerül! Mert te két mód közül nem az olcsóbbat, hanem a komótosabbat szoktad akceptálni”144 - írta 1912. január 14-i levelében, melyben az addig megszokottnál keményebbek a szemrehányások. László báró végül a családtagok unszolására 1914 januárjában döntött úgy, hogy megszünteti az öccsével fennálló érdek- és vagyonközösséget. Lelkiismeret-furdalást azért nem érzett, mert Miklós egzisztenciája acsádi uradalma által biztosítva volt. A lebonyolítás azonban testvére szanatóriumban tartózkodása miatt húzódott. Miklós, mint ahogyan László is gyakran küszködött fülproblémákkal. Ezekhez járult még az édesapjuktól örökölt reumatikus betegség. Ennek enyhítését szolgálták a gyakori fürdőzések. A világháború kitörése meggátolta a fivérek gazdasági különválását. Vécsey László bevonulásakor provizórikusán testvérére ruházta a családfőséget, így Miklóst „teljhatalmat” nyert a kassza kezelésére. László báró azonban hiába jelölte ki a szem előtt tartandó legfőbb elvet, hogy „a legmesszebbmenő spórolás szükséges”, a felelőtlen Miklós nem igazán tudott ráállni a kért takarékoskodásra. Rendszeresen utazgatott automobillal, pedig a gumipótlás nehézségekbe ütközött. A hadiállapot beállta jelentősen módosította az életkörülményeket. Átalakult a vonatközlekedés, megerősítették a csendőrséget, nem működött a vidéki telefonszolgáltatás, alig lehetett sürgönyözni, a postai forgalom bonyolítása időnként hektikussá vált. A világháború elvesztése, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, az őszirózsás forradalom, a román hadsereg egyre előrébb és előrébb nyomulása, a Tanácsköztársaság kikiáltása váratlanul érte és megdöbbentette a főúri családokat. A trianoni békediktátum traumatizálta az egész társadalmat. Az új államhatárok kijelölésével Vécsey László birtokai Romániához és Csehszlovákiához kerültek. Ezeket a birtokokat az 1920-as években végrehajtott agrárreformok jelentősen megcsonkították.145 Ezzel együtt bekövetkezett a történelmi magyar 143 ANDJC 452 Nr. inv. 153/1. 1884. okt. 28. IQ. Tímár Pál Vécsey Józsefhez 144 ANDJC 452 Nr. inv. 209 1912. jan. 14. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 145 Az 1921-es romániai íoldbirtokreformhoz 1. Vincze Gábor: Az 1945-ös erdélyi földreform, - a román kisebbségpolitika egyik „harci eszköze”. Századok 130. (1996) 657-659.
