Századok – 2013

MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747

A KÉT VÉCSEY 777 Vécsey József halálát követően birtokai fiaira szálltak. A sárközi és a szen­nai uradalmat László, a nyíracsádit Miklós, a csegöldit József Aurél örökölte. A két idősebb fivér sikertelen gazdasági ügyleteitől a lánytestvérek igyekeztek tá­vol tartani öccsüket. „Magdi még azt a megjegyzést tartja opportúnusnak [idő­szerűnek, helyénvalónak!, hogy tapasztalatból látva László és Mixi balsikereit a gazdálkodás terén, nem találja tanácsosnak részedre velők közösen valamit vállalni... máris tele vannak adóságokkal, gazdasági befektetésekre pedig sem­miképpen sem hajlandóak, mi pedig Békésben elkerülhetlen volna...”142 - írta Paulina. A hitelekkel terhelt birtokokra jelzálog került, az adósságok egyre in­kább halmozódtak. Kölcsönöket a Magyar Földhitelintézettől és különböző bankoktól vettek fel. A Vécsey fiúk gazdasági és egyéb ügyeinek bonyolításában meghatározó szerepet játszott a már jól bevált, a család bizalmát régóta élvező törzsgárda. László báró igyekezett apjához hasonlóan jó gazdává válni, rendszeresen láto­gatta birtokait. A birtokszemlékre általában automobillal érkezett. Vécsey László gazdasági sikertelenségében a megváltozott viszonyokon túlmenően óri­ási szerepet játszott túlzottan kényelmes Miklós öccse, akivel több mint tíz évig érdek- és vagyonközösségben működött. Ez rá nézve inkább hátrányokkal járt. Miklós egy link, felelőtlen úrként élte életét. Állandóan utazott, saját dolgait is leginkább fivére intézte, illetve sok esetben csak intézte volna, mert az öcsike hollétéről általában a családtagok semmit sem tudtak. Ugyanakkor a döntések­ben való részvételre igényt tartott, így sokszor kellett várni az előkerüléséig az éppen aktuális ügymenet elindításával. Számtalanszor keveredett zűrös dol­gokba, amelyek általában pénzügyi természetűek voltak. Óriási szerencséje, hogy gondoskodó család vette körül. László és Magda nagyfokú toleranciát ta­núsított az öntörvényű testvér iránt. Eszter és Aurél viszont már éles kritiká­kat fogalmazott meg vele szemben. László gyakran került családi perpatvarok­ba öccse miatt. Próbált egyfajta villámhárító szerepet játszani, több-kevesebb sikerrel, változatos módszerekkel dolgozva. Leginkább az eltitkolást választot­ta, s amikor a halogatás már nem volt alkalmazható, jött az „őszinteség”. Sok feszültséget indukált a családban például a família által oly fontosnak tartott sárközi templomszentelési ceremónia kihagyása. Ő azonban — Lászlóval ellen­tétben — nem igyekezett az elvárásoknak megfelelni. A két testvér levelezésé­nek két standard témája volt: az egyik a vadászatok időpontjainak, helyszínei­nek rögzítése, azok eredményeinek értékelése, értekezések a legújabb puskatí­pusokról; a másik pedig az 1904-ben megvásárolt automobil aktuális hollétének tisztázása, élménybeszámoló a vele megtett utakról, a legújabb modellekről és a bekövetkezett meghibásodásokról, illetve szerelési költségekről. 1916-ban Mik­lósnak és Magdának már két közös automobilja volt. Az újdonságokra rendkí­vül nyitott, ugyanakkor hagyománytisztelő és vallásos Magda óriási lelkesedést tanúsított „a motor” iránt, ahogyan ő nevezte. A fivérek gazdasági ügyletei általában balul sültek el. „Kevés az öröm és túl sok a gond” - írta László 1907-ben egy jelentős károkat okozó tűzesetet kö­142 ANDJC 452 Nr. inv. 210 Sztáray Sándorné Vécsey Paulina Vécsey József Aurélhoz dátum nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents