Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VECSEY 775 életben, s bár az országgyűlés főrendiházának tagja volt, nem vett részt a politikában... Zárkózott természetéből kifolyólag nőtlen maradt.”133 Természetesen Vécsey József kiegyensúlyozottságához nagyban hozzájárult az a felesége által nyújtott biztos háttér, melyre élete végéig számíthatott. Ezzel szögesen ellentétes a családot nem alapító Vécsey László magánya. Nem tudjuk biztosan, hogy László báró meg nem nősülésében a nagy valószínűséggel nem túl pozitív apakép vagy a ráerőszakolt katonai pálya játszott erőteljesebb szerepet. Vécsey József birtokai rentábilis nagyüzemként működtek. A báró jó érzékkel válogatta össze azt az alkalmazotti gárdát, amely eredményesen intézte birtokügyeit. Az ügyvédi karban többek között ott találjuk dr. Farkas Antalt, aki több mint huszonöt évig tevékenykedett a család érdekében. 1901-ben bekövetkezett halálát követően fia, iíj. Farkas Antal vette át a titkári teendőket, akit már korábban is foglalkoztattak a Vécseyek, többek között az 1892-ben tervbe vett szatmár-bikszádi vasút létesítésére tett előmunkálatok kapcsán.134 135 Markof György és Nehrebeczky György elsősorban a szennai uradalom, Hegedűs Mihály a Vécsey Józsefné Dessewffy Blanka grófnő tulajdonát képező mezőberényi és körösladányi földek ügyeinek viteléért kapott díjazást. A be nem váltak csoportjához tartozott viszont Cserszky János máramarosszigeti ügyvéd138. A vele való szakításkor ifj. Tímár Pál kapott megbízást.136 Meghatározó szerepű jószágigazgatóként tarthatjuk számon Pethő Györgyöt és Tréger Albertet. Vécsey József jó gazda módjára rendszeres birtokszemléket tartott, fontosnak tartotta az írásbeli érintkezéseken kívül a szóbeli kommunikációt is az uradalmainak működtetésében nagy jelentőséggel bíró tiszti réteggel. A tiszttartók számadásait nagy alapossággal tanulmányozta át, sok esetben rákérdezett bizonyos tételekre, magyarázatot kért, a jelentések késésekor felelősségre vont. A sajnálatos módon csonkán fennmaradt gazdasággal kapcsolatos iratokból, a családi levelezésből és egyéb dokumentumokból az derül ki, hogy Vécsey József igyekezett több ezer holdra rúgó uradalmait137 fejleszteni, az elhanyagolt birtokrészeket, az amortizálódott gazdasági épületeket rendbe hozatni, szükség esetén új építményeket felhúzatni. Éppen aktuális „nyári lakhelyeire” is nagy gondot fordított.138 Az arisztokraták köreiben ugyanis az a szokás dívott, 133 Szamos, 1903. január 8. 134 A szatmár-bikszádi szárnyvonal átadását Vécsey József már nem érte meg, de László fia politikai tőkét kovácsolhatott az éppen a választásokat megelőző, 1906. ápr. 19-i megnyitáson való részvételből. - Szatmár és vidéke, 1906. április 24. 135 Vécsey e megyében is birtokolt kisebb mennyiségű, körülbelül 120 holdnyi földet, melyek több parcellában voltak elszórva, tehát a tagosítás itt nem történt meg. 136 ANDJC 452 Nr. inv. 194/1. Sárköz, 1883. ápr. 24. Vécsey József ifj. Tímár Pálhoz; Máramarossziget, 1884. okt. 28. Ifj. Tímár Pál jelentése 137 A sárközi uradalom területe 16 729 kataszteri holdra rúgott, a szennai (melyet Miklós testvérével együtt birtokolt) 2442, az acsádi 3907, a csegöldi 2288 kataszteri holdat tett ki. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. II. Gazdaczímtár. Bp. 1897. 306-307., 380-381., 388-389., 398-399. 138 A sárközi kastélyt 1894-ben pl. parkettázták és krakkói cserépkályhákkal látták el. A kastélymunkálatokhoz 1. ANDJC 452 Nr. inv. 153/1.
