Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
774 ZSOLDOS ILDIKÓ A két Vécsey gazdálkodása Apa és fia gazdálkodását összevetve megállapíthatjuk, hogy előbbi sikeresebb gazda volt, gazdasági mérlege pozitívabb, míg utóbbi idején az adósságok felhalmozódása, a hitelek sokasodása jellemző. Ennek egyik oka, hogy az apának nagyrészt a dualizmus nyugalmi időszakában sokkal kedvezőbb körülmények között volt lehetősége a családi birtokok irányítására. Másrészt Vécsey József a családi háttér tekintetében is sokkal szerencsésebbnek mondható. A Dessewffy család nemcsak politikai karrierjében jelentett támasztékot számára, hanem a gazdálkodás terén is. Sógora, Dessewffy Aurél például hasznos dohánytermesztési tanácsokkal látta el 1865-ben. Elküldte neki azt a kontraktust, amelyben rögzítve voltak azok a feltételek, amelyek alapján nála Szentmihályon öt éve jól jövedelmezve működött az említett növény termesztése. A szerződést minden évben megújította, és ezt javasolta sógorának is. Leszögezte továbbá, hogy „a dohánytermelés igen nagy forgalmat kíván és igen sok pepecseléssel jár és a mezőipar nehezebb és magasabb ágaihoz tartozik”130. Igyekezett azt is tudatosítani, hogy csakis akkor lehet sikerre számítani, ha mind a birtokos, mind a dohányosok is érdekeltté vannak téve. Erősen tiltakozott Czóbel nevű gazdának azon ötlete ellen, hogy vándordohányosokkal próbálkozzanak. „Az ily neme a mívelésnek = robot - ez pedig = rossz munka = rossz eredmény.”131 Szerinte csak a feles művelés vezethet eredményre. „Véleményem szerint sok volna egyszerre 100 holddal kezdened a dohánymívelést - elég lesz 48 hold, erre kell 12 család”132 - tanácsolta a későbbi OMGE elnök. Számba vette továbbá a munkások számára szükséges házzal, valamint a szárítópajtával kapcsolatos költségeket is. Még belszerkezeti terveket is küldött. Vécsey József mellett megbízható segítőtársként állt gondos és megfontolt öccse, aki rendkívül lelkiismeretesen foglalkozott a gazdasági ügyletekkel. Állandóan informálta, tanácsokkal látta el bátyját, részt vállalt a birtokszemlékben is. Döntési jogra nem tartott igényt, de a testvérek minden apró részletet megkonzultáltak. József igényelte Miklós véleménynyilvánításait. Ezeken túlmenően a báró bátyja népes családjával is gondosan törődött. Figyelemmel kísérte a gyermekek tanulmányait, vizsgáikról informálta apjukat, de ha kellett fuvarozta is őket, segített mobilizálásukban. 1903 januárjában hosszas szenvedés utáni halálakor a Szamos így jellemezte: „Az elhunyt báró egyike vala a legzárkózottabb s legkülönösebb férfiaknak. Akik őt közelebbről nem ismerték, joggal világgyűlölőnek is tartották, holott nemesen érző szív dobogott keblében; erős jellem s világos fő volt, szabadelvű nézetekkel és igen nagy műveltséggel. Visszavonultságát sokan csalódásnak tulajdonítják. Ifjú korában több világrészt bejárt, s rettenhetlen bátorságról tesz tanúságot, hogy rendszerint csak királyi vadakra vadászott. Férfikora teljes visszavonultságban telt el; nem szerepelt, fényes tehetségeinek nagy kárára, sem a társadalomban, sem a köz130 ANDJC 452 Nr. inv. 153/1. Szentmihály, 1865. szept. 13. Dessewffy Aurél Vécsey Józsefhez 131 Uo. 132 Uo.
