Századok – 2013

MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747

A KÉT VECSEY 771 részben román ajkúak voltak, meggyőzésük érdekében Kelemen Samu szónok­lata után Demján Titusz görög katolikus lelkész intézett román nyelven beszé­det a hallgatósághoz. A kor szokásai szerint a papok is jelentős szerepet vállaltak a kampány­ban. A Vécseyek levéltárában lapuló „nyugták” szerint egyik lelkész 1500 koro­nát, egy másik 500 koronát kapott. A zsidó hitközség 200 koronás „adomány­ban” részesült. A báró kampányában aktívan működtek közre gazdatisztjei, jó­szágigazgatói. Egyikőjük számadása szerint a szavazók fejenként 10 koronát tehettek zsebre Vécsey László szavazatáért, (más számadásban a „közönséges szavazóknak” fejenként 2 korona járt, de szól elismervény 100 koronáról is), a korteseknek 40-50 koronát, a zenészeknek két napra 60 koronát, a 32 fuvaros­nak fejenként 6 koronát fizettek.114 Egy aranyosmeggyesi vállalkozóval kötött szerződés pedig rögzítette a választás napján az „élelmiszerjegy” ellenében fel­szolgálandó menüt: reggelire pörköltet és kenyeret fejenként 60 fillérért, ebéd­re pedig gulyást és fánkot 1 korona 20 fillérért, amihez természetesen az „ital­jeggyel” rendelkezőknek bor is dukált.115 A családi levéltárban található doku­mentumok szerint a választópolgárokat a kampány idején borral, sörrel, pálin­kával, valamint cigaretták és szivarok osztogatásával is motiválták. Természetesen dr. Tatár János nemzetiségi jelölt érdekében is erős kam­pány folyt. A főszolgabírói jelentés szerint a szinérváraljai román takarékpénz­tár választásra jogosult ügyfeleit hiteleik felmondásával, illetve további köl­csönfelvétel lehetőségének felfüggesztésével fenyegette, amennyiben nem a bank­­igazgatóra adják szavazatukat. A jelentés kiemelte a lakosságra nagy hatást gya­korló, a takarékpénztárral szorosan összefonódott papok tevékenységét is: „az összes községi lelkészkedő papság az illető banknak igazgató, felügyelőbizottsági és részvényes tagja lévén, eltekintve az erkölcsi és politikai nyomástól, anyagi kényszer fenyegetése által is arra fog törekedni, hogy a tudatlan tömeg zászlójuk alá sorakozzék.”116 Vécsey bárónak akadt még egy ellenfele, mégpedig Csizmadia Sándor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselőjelöltje. Csizmadia jelölését az aranyosmeggyesi választókerületben nem a győzelembe vetett hit motiválta, hanem a szociáldemokratáknak az a századfordulót követően alkalmazott akci­óformája, hogy minden politikai szituációt — beleértve a választási kampányo­kat is — fel kell használni elveik hirdetésére, pártprogramjuk propagálására.117 A hatóságok a szociáldemokratákat a nemzetiségiekhez hasonlóan negatív disz­kriminációban részesítették, minden alkalmat megragadva tevékenységük aka­dályozására. Csizmadia a következő panasztáviratot küldte Andrássy belügy­114 ANDJC 452 Nr. inv. 69 Probleme financiare legate de administarea mosiilor 1741-1923. Számadás 1906. máj. 12. 115 ANDJC 452 Nr. inv. 199 Vállalati szerződés báró Vécsey László képviseletében Pethő György jószágigazgató és Mészáros István vállalkozó között - Aranyosmeggyes, 1906. ápr. 25. 116 SZSZBML IV B. 757. 28. d. 2448/1906. Főszolgabírói jelentés az alispánnak 1906. ápr 22. 117 A magyar szociáldemokrácia történetéről a rendszerváltozást megelőzően könyvtárnyi, ám elfogultságoktól nem minden esetben mentes kötetek és tanulmányok születtek. Az ezt követő idő­szakból haszonnal forgatható: A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Főszerk. Varga Lajos. Bp. 1999.

Next

/
Thumbnails
Contents