Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
768 ZSOLDOS ILDIKÓ ha ezen csata lezajlik — ismét egy táborban leszünk; és ha majd választásra kerül a sor, ezen nobilis eljárásodat én is fogom tudni méltányolni”99 - válaszolta az aranyosmeggyesi kerületet 1896-tól előbb a Nemzeti Párt, majd az 1899-es fúziót követően a Szabadelvű Párt színeiben képviselő apai birtokos. Az 1905-ös képviselő-választást követően a parlamentarizmus íratlan szabályai szerint az uralkodónak a győztes koalíciót kellett volna megbíznia kormányalakítással, ami az 1867-es kiegyezés nyomán kialakult szisztéma korrekcióját eredményezte volna. Ezért Ferenc József — élve felségjogával — fél évig még a kisebbségbe került Tisza István által vezetett Szabadelvű Párt kezében hagyta a kormányrudat, majd 1905. június 18-án az ausztriai félalkotmányosság tapasztalataiból ötletet merítve egyik hűséges magyarországi bizalmasára, a kitüntetésekkel elhalmozott Fejérváry Géza báróra, a darabont testőrség parancsnokára, tehát egy katonatisztre ruházta a miniszterelnökséget. A nagypolitikában a koalíció „vezérlő bizottsága” és a bécsi udvar között folyt a kötélhúzás, amely egy 1906 tavaszáig tartó kormányzati válságot eredményezett. A képviselőház felhívására a vármegyék jelentős részében úgynevezett nemzeti ellenállás bontakozott ki az alkotmányellenesnek nyilvánított „darabont-kormány” ellen.100 A tiltakozó akció nemzetinek titulálása kissé megtévesztő, hiszen a „nemzeti ellenállás” gyakorlatilag a törvényhatósági, elsősorban vármegyei tisztviselők és a kormányhatalom csatája volt.101 Az ellenállás a Fejérváry-kormány utasításainak szabotálásában, a katonai szolgálat megtagadásában és az állami adók be nem szolgáltatásában merült ki. Vécsey László 1905 végén kapcsolódott be Szatmár vármegyében az ellenállási akciókat irányító 60-as bizottság munkájába,102 de túl nagy aktivitást nem fejtett ki. A legaktívabb a szatmári rezisztencia szervezésében a függetlenségi párti gróf Károlyi István, a nagykárolyi és Luby Géza, a fehérgyarmati választókerület képviselője volt. 1906 márciusára sikerült elérniük a közigazgatás menetének jelentős mértékű akadályozását, de teljesen megbénítani nem tudták, mert a Fejérváry-kormány belügyminiszterévé avanzsáló Kristóffy József helyébe lépő Nagy László főispán is jelentékeny bázissal rendelkezett. A kormányzati válság az 1906-os úgynevezett áprilisi titkos paktum megkötésével ért véget, melyben az ellenzéki koalíció a kormányra kerülés fejében programfeladást hajtott végre, azaz lemondott a hadseregre vonatkozó nemzeti követeléseiről, az önálló vámterületről, s csak mérsékelt választójogi reformot helyezett kilátásba. ígéretet tett továbbá az új választások lebonyolítására, melyek április 29. és május 8. között kerültek megrendezésre. 99 ANDJC 452 Nr. inv. 189 Apa, 1905. jan. 5. Szentiványi Gyula Vécsey Miklóshoz 100 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. Bp. 1905. 461-475. 101 A közigazgatási tisztviselők különböző csoportjainak elemzéséhez 1. Szabó Dániel: Századfordulós azonosulásformák. Valóság 34. (1991: 11. sz.) 23-31. 102 Az 1905. dec. 28-i vármegyei közgyűlésen a nemzetiségi Lukács Konstantin kilépésével megürült helyre a megyebizottsági tagok báró Vécsey Lászlót választották meg. Ezt a közgyűlést a Nagy László által kirendelt csendőrség szuronyai miatt nem a megyeházán, hanem a városi tornacsarnokban tartották meg. ANDJC Prefectura Jude/ului Satu Mare Acte comite suprem 1906. 2228. cutia 24999-1425/905. Jegyzőkönyvi kivonat Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban 1905. dec. 28-án tartott rendkívüli közgyűléséről
