Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VECSEY 769 Az aranyosmeggyesi választókerületben báró Vécsey Lászlónak meglehetősen kemény harcot kellett vívnia a győzelemért dr. Tatár János nemzetiségi jelölttel. Hazánkban a nemzetiségi mozgalmak az 1890-es évektől megerősödtek, ugyanis a nemzetiségi pártok — felhagyva az 1870-es évektől kezdődően alkalmazott politikai passzivitással — egyre határozottabban törekedtek a képviselői mandátumszerzésre. A magyar kormányzat a dualizmus válságperiódusában is határozottan ragaszkodott az egy politikai nemzet elv alkalmazásához.103 Szatmár vármegyének három választókerületében (az aranyosmeggyesiben, a nagysomkútiban és a krassóiban)104 indított a Román Nemzeti Párt jelöltet 1906-ban, ami jelentősen fölkorbácsolta a kedélyeket. Ez szűrhető le azokból a főszolgabírói jelentésekből is, amelyek a kirendelendő karhatalmak típusáról és létszámáról nyilatkoztak. Míg a csengeri kerületben — ahol „egyhangúnak” ígérkeztek a választások — elegendőnek tartották harminc lovas és húsz gyalog csendőr jelenlétét, addig az aranyosmeggyesiben már harminc csendőr, két század gyalog és fél század lovas katonaság, a nagysomkútiban pedig a húsz lovas csendőrön túl egy század gyalog katonaságra („és pedig nem Szatmárról, ahol legtöbbnyire oláh a legénység”105) és egy század huszárságra is igényt tartottak a rendfenntartásért felelős közegek. Nagysomkúton azonban a képviselő-választástást megelőző karulyai vérengzés106 miatt a Kővárvidék című lap szerint 825 fős karhatalom teljesített szolgálatot 1906. május 3-án.107 103 A dualizmus kori nemzetiségi kérdéshez 1. többek között a Kemény G. Gábor által sajtó alá rendezett kiadványsorozatot: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I-VT. Bp. 1952-1985. Idevágó munkák továbbá Borsi-Kálmán Béla: Töredékes látlelet az erdélyi románság sérelmeinek társadalomtörténeti gyökereiről. Adalékok a nemzeti-nemzetiségi kérdés /magyar/ megközelítéséhez. LIMES 9. (1996: 3. sz.) 71-78.; Czövek István: Ausztria és Magyarország az orosz sajtó tükrében. Nyíregyháza 2006.; Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és a 20. században. Bp. 1998.; Szarka László: Szlovák nemzeti fejlődés, magyar nemzetiségi politika 1867-1918. Pozsony 1995.; Szász Zoltán: A román kérdés Tisza István első kormányának politikájában 1904. Történelmi Szemle 11. (1968) 254-312. stb. 104 Az aranyosmeggyesiben báró Vécsey László ellenfeleként dr. Tatár Jánost, egy román takarékpénztár igazgatóját és tekintélyes ügyvédjét. A nagysomkútiban két leendő miniszterelnök állt szemben egymással: az alkotmánypárti dr. gróf Teleki Pál és dr. Vajda - Voevod Sándor (Alexandru Vaida-Voevod). A krassóiban pedig a Szabolcs vármegyéből „importált” függetlenségi párti Pilisy István és Lukács (Lukácsiu) Konstantin józsefházi plébános, a románok között nagy tiszteletnek örvendő dr. Lukács László lacfalusi görög katolikus lelkész testvére. Egyik nemzetiségi jelölt sem szerzett mandátumot Szatmár vármegyében. Dr. Vajda-Voevod Sándort azonban Alsófehér vármegyében a magyarigeni választókerület választásra jogosultjai bejuttatták a parlamentbe. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K 26 Miniszterelnökségi Levéltár (a továbbiakban: K 26) 4559/906. ME. 688. cs. 105 SZSZBML IV B. 757. Szatmár vármegye alispánjának iratai (a továbbiakban: IV B. 757.) 28. d. Főispáni távirat a belügyminiszternek 1906. ápr. 21. 106 Dr. Vajda-Voevod Sándornak a képviselőház 1906. máj. 30-i ülésén tett interpellációja kapcsán elrendelt vizsgálathoz 1. MÓL 148 Belügyminisztériumi Levéltár. Elnöki iratok 1906-13^687; SZSZBML IV B. 751. Szatmár vármegye és Szatmárnémeti törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Elnöki iratok 3. d. 61017/1906. I-a.; 64020/1906. I-a.; 199 Eln./906. - A tragédiáról Ablonczy Balázs is beszámol Teleki-monográfiájában. Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Bp. 2005.; Tilkovszky Lóránt még meglehetősen szűkszavúan írt a problémáról. Tilkovszky Lóránt: Teleki Pál. Bp. 1969. 107 Kővárvidék, 1906. május 6.
