Századok – 2013

MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747

A KÉT VECSEY 767 január 25-i levelében. Ekkor talán még maga sem hitte volna, hogy az atyai pél­dát követve egyszer ő is országgyűlési képviselőként fog tevékenykedni. Vécsey László — mint ahogyan Sztáray Sándor sógora, valamint Dessewffy Aurél nagy­bátyja is — az ifj. Andrássy Gyula nevével fémjelezhető, nagyrészt tekintélyes földbirtokokkal rendelkező arisztokratákból álló politikai csoportot, az Alkot­mánypártot95 erősítette az 1906-os választások idején. Tisza István miniszterel­nök 1904. november 18-i akciója, az úgynevezett zsebkendőszavazás96 után Andrássy Gyula és támogatói, a „disszidensek” elhagyták az 1875 óta kormány­zó Szabadelvű Pártot. A november 19-én megalakult Tisza-ellenes úgynevezett ellenzéki koalícióhoz való csatlakozás gondolatát Andrássy november 23-án még elutasította. December 1-jei gálszécsi beszédében azonban megváltoztatta álláspontját. így a december 13-i, a magyar képviselőház történetébe szégyen­foltként97 bevonuló parlamenti ülésen a „disszidensek” már az ellenzéki koalíció tagjaként vettek részt.98 Az 1904 végére kialakult parlamenti anarchiára Ferenc József 1905. január 3-án az országgyűlés feloszlatásával válaszolt. Az 1905-ös képviselő-választások a dualizmus történetében példátlan eredményt produ­kálva ellenzéki győzelmet hoztak. A három évtizede kormányzó Szabadelvű Párt megbukott, mert csak 159 mandátumot tudott szerezni. Vécsey Lászlót 1905-ben még nem foglalkoztatta a képviselőjelöltség gondolata, de Miklós test­vérének felléptetése felmerülhetett „disszidens körökben”, mert az aranyos­­meggyesi választókerület 1905-ös szabadelvű párti győztese, a bikszádi fürdő­­tulajdonos Szentiványi Gyula köszönőlevelet intézett Vécsey Miklóshoz, amiért a báró levélileg értesítette őt, hogy nem indul el ellene. „Én László fivérednek is kijelentettem, miszerint azon esetben, ha szabadelvű párti programmal lépsz fel, én a mandátumra nem reflektálok. Tekintve azonban a mostani viszonyo­kat, Neked magadnak is be kell látnod, hogy erkölcsi kötelességemmé van téve, miszerint jelöltségemet feltartsam. Reményiem azonban, hogy nemsokára, — 95 Andrássy 1905. jan. 2-án alakította meg híveiből a disszidensek körét, jelezve ezzel, hogy a választásokon külön irányzatként indítja jelöltjeit. Az Alkotmánypártot 1905 novemberére szervez­ték meg, az 1906-os választásokon már ezen a néven futottak. 96 A parlamenti ellenzék obstrukciójának letörését célzó házszabály-revízió és az abból kibonta­kozó 1905-1906-os kormányválság értékeléséhez elsősorban Dolmányos István, Hanák Péter és Pö­­löskei Ferenc kutatási eredményei érdemelnek említést. Nem célunk a téma historiográfiai elemzé­sét adni, ezért a tucatnyi monográfiából és tanulmányból csupán Pölöskei legfrissebb opusait kiemel­ve: Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Bp. 2001.; Pölöskei Ferenc: A sza­badelvű párt fényei és árnyai (1875-1906). Bp. 2010. 97 A parlamenti ellenzék ugyanis úgy tartotta helyesnek, ha a nov. 18-án elkövetett erőszakra erőszakkal válaszol. Óriási pusztítást hajtottak végre, szétverték az ülésterem bútorzatát, ezt köve­tően pedig diadalittasan pózolva az összetört darabokon fotóztatták magukat. 98 A koalíció tagjait tulajdonképpen csupán az ellenzéki szerepkör kapcsolta össze. A nagybirto­kos agráriusoknak — ellentétben a függetlenségiekkel — eszük ágában sem volt megváltoztatni a ki­egyezés politikai, gazdasági rendszerét. Ók csupán a Tisza-csoportot akarták kiütni a hatalomból. A Függetlenségi Párt sem Magyarország teljes önállóságát tűzte ki célul, csupán az 1867-es építmény módosítását. Társadalmi reformpolitikája pedig egyáltalán nem az ország demokratikus átalakítását tartotta kívánatosnak, de az agráriusoktól a nemzeti és társadalmi kérdések terén rendkívül mély szakadék választotta el. Az 1905-1906-os kormányzati válság lezárulásakor alakított koalíciós kor­mány népszerűségi indexe azonban egy rövid ideig magas volt, hiszen a közvélemény jelentős része a 48-as házszabályok megmentőjeként, s a Fejérváry-kormány eltávolítójaként tekintett rá. A bomlási fo­lyamat elindulása szükségszerű volt, de addig még bizonyos időnek el kellett telnie.

Next

/
Thumbnails
Contents