Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
766 ZSOLDOS ILDIKÓ túl kellemes körülményekben volt része, „..dacára az igazán kegyetlen hőségnek az én fent említett tulajdonságú főnököm nem átall bennünket 4 nap egymás után minden igaz ok nélkül „Helm”-mel [sisakkal] rukkoltatni ki. Ma azonkívül V2 2-kor éjjel, s kint mulattatott V2 7-ig, akkor hazamentünk és 9-től 11-ig 26-33° temperatúrában remondákat89 lovagoltatott velünk”90 - számolt be a mindennapokról nővérének. Tudjuk, hogy a katonai felettes jóindulatának megszerzése elengedhetetlen kritériumát jelentette a ranglétrán való előrelépésnek. Előmenetel tekintetében Vécsey László katonai karrierútját nem értékelhetjük dinamikusnak, hiszen három éves akadémiai tanulmányokat követő tizenhat év szolgálat után századosként hagyta el a pályát. Természetesen ebben releváns szerepet játszott az a tényező is, hogy szolgálati ideje alatt nem zajlottak nagy háborúk. Vécsey József 1902. május 28-i halálát91 követően László fia örökölte a sárközi és a szennai uradalmat, Miklós a nyíracsádit, az egyházi pályára lépő József Aurél osztályrésze pedig a csegöldi lett. Vécsey László kilépett a hadsereg kötelékéből és birtokaira kezdett koncentrálni. A világháború kitörésekor azonban a Honvédelmi Minisztérium parancsára behívták aktív automobilita (autós) szolgálatra. Ez azt jelentette, hogy Budapesten állandó készenlétben kellett várnia az instrukciókat. Egyik bécsi útja előtt így értékelte a helyzetet: „Elég unheimlich [ijesztő] dolog most autóm.[obil]on utazni. Annyi a baleset, a kedélyeket a kémekre és francia pénzt transzportáló motorokra heccelték, úgy hogy se szeri, se száma a legfurcsább kalandoknak. - De ezek közt van tragikus kimenetelű is.”92 1914 szeptemberében a péterváradi (petrowaradini) főhadiszállásra vezényelték, majd novemberben Temesvárra. Katonai összecsapásokban sem eddig, sem ezt követően nem vett részt, de belefásult az örökös várakozásba, gyomra és egészsége megsínylette a mostoha életmódot. Mindamellett viszonylag gyakran eltávozhatott. A parlamenti ülésszakok — melyeken ő is, Miklós öccse is és Sztáray Sándor sógoruk is főrendiházi tagként93 lehettek jelen — szabadságot jelentettek. Ilyenkor birtokszemléket tartott vagy a fővárosban intézte a hitelügyeket, de időnként még egy-egy vadászat is belefért a programba. 1916 elején áthelyezték a sziléziai Teschenbe, ahol széles körű nyelvismeretét hasznosította, ugyanis irodai aktafordítóként dolgozott. Itteni életét monotonnak, de „nem kellemetlennek” minősítette. Teschenben megismerte Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök feleségét is. László bárót 1916. december végén őrnaggyá léptették elő. így tehát ötven esztendősen a főtisztek sorába lépett. Vécsey László rövid politikai karriere az 1905-1906-os kormányzati válság idején indult. „Ki lesz most főrendiházi elnök? Ha nem is érdekel különösen a magas politika, ezt mégis tudni szeretném”94 - érdeklődött édesapjától 1888. 89 A remonda fiatal, még be nem tanított katonaló. 90 ANDJC 452 Nr. inv. 177 Taus, 1889. júl. 11. Vécsey László Vécsey Máriához 91 A főrendiház megemlékezését báró Vécsey József haláláról 1. Az 1901. évi október 24-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója. I. Bp. 1902. 169. XIII. ülés 1902. jún. 19-én 92 ANDJC 452 ANDJC 452 Nr. inv. 209 Corespondentá 1880-1930. (a továbbiakban: Nr. inv. 209) 1914. aug. 13. Vécsey László Vécsey Miklóshoz 93 Vécsey László 1901 óta, Miklós 1905-től kezdve volt tagja a főrendiháznak. 94 ANDJC 452 Nr. inv. 82 Levélkivonatok, 1888. jan. 25.
