Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VECSEY 755 Az 1861-es év azonban magánéleti örömöket tartogatott Dessewffy Emil számára, mégpedig Blanka lányának esküvőjét báró Vécsey Józseffel. A fiatal pár Sárközön telepedett le, s mivel a kiegyezési tárgyalások egy időre megakadtak, Vécsey József birtokaira húzódott vissza. Elsősorban a nyíracsádira koncentrált, melyet korábban bérlők használtak, de az Ung megyei Szennán is gazdálkodott. Nyíracsádon rendeztek be maguknak kastélynak semmiképp, inkább úrilaknak nevezhető otthont, mely szerénysége ellenére valamennyi családtag legkedvesebb tartózkodási helye maradt mindvégig. 1865 tavaszán költözött a már négy főre duzzadt Vécsey család Nyíracsádra. Blanka grófnő összesen nyolc gyermeknek adott életet, akik közül egyet, az 1867. április 25-én született Emilt 15 hónapos korában elveszítettek. Négy leányt és három fiút neveltek fel: Esztert (1863-1951), Máriát (1864-1928), Lászlót (1866-1924), Miklóst (1869-1951), Paulinát (1871-1931), Magdát (1873-1960) és József Aurélt (1883-1958). Vécsey Józsefet 1865 novemberében ismét megválasztották az aranyosmeggyesi választókerület országgyűlési képviselőjének. A kiegyezési tárgyalások sikerre vitele pedig főispáni állásba emelte Szabolcs vármegyében. 1867 elején feleségéhez írott leveleiből kiolvasható az a feszült várakozás, amelyet a kinevezés publikálása előtti hónapokban átélt. „Sorsomról még mint sem tudok, sőt minthogy már most ismét más v[ár] megyékben és más állomásokban emlegetnek, még inkább nem tudok semmit”38 - írta február 27-én. „A főispánság dolga még most sincs tisztában... A király e hét folytán hihetőleg lejön, csak azt várja, hogy az újoncokat is megszavazzuk, ami hihetőleg holnap meglesz”39 - tudósított március 2-án. Két nap múlva végre így szólt a híradás: „Ma a két főfontosságú kérdésen szerencsésen átestünk, az adó és újonc meg van szavazva, habár nem minden skrupulus [aggály] nélkül, de igen nagy szótöbbséggel. Remélem eszerint, hogy politikánk egy darab időre legalább biztosítva van. A főispáni kinevezés még mindig késik... ”40 Ferenc József ugyanis játékot űzött a magyar urakkal és Vécsey bárót is csak 1867. március 28-án, tehát jóval a két legfontosabb kérdésnek számító adó- és újoncmegajánlás megszavazása után fogadta. „Tegnap a királynál valék audiencián, ki máris mint szabolcsi főispánt üdvözölt, s így többé nem kételkedem rendeltetésem iránt”41 - írta megkönnyebbülten feleségének március 29-i üzenetváltásakor. Vécsey József a koronázási ünnepségeken már főispáni minőségében vett részt. Tagja volt a delegációnak is. Haditengerészeti működése során szerzett tapasztalatai miatt elsősorban a tengerészeti büdzsé megállapításában számítottak munkájára. Főispánságának első időszakában a szabolcsi közgyűlésben egyfajta „miniválság” alakult ki. Szabolcsban ugyanis a kiegyezéssel elégedetlen Balközép és Szélsőbal jelentékeny bázissal rendelkezett. Az 1867. szeptember 2-i közgyűlésen két felszólaló is indítványozta, hogy a vármegye intézzen levelet Kossuth 38 ANDJC 452 Nr. inv. 154/1. József Vécsey Corespondentá (a továbbiakban: Nr. inv. 154/1.) Pest, 1867. febr. 27. Vécsey József Dessewffy Blankához 39 Uo. Pest, 1867. márc. 2. Vécsey József Dessewffy Blankához 40 Uo. Pest, 1867. márc. 4. Vécsey József Dessewffy Blankához 41 Uo. Pest, 1867. márc. 29. Vécsey József Dessewffy Blankához
