Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
754 ZSOLDOS ILDIKÓ viszony nem egyszer épületek felgyújtásáig fajult. Megkezdődött viszont a családi kastély építése, mely körül hatalmas angolpark kialakítására került sor. Amikor 1836-ban gróf Dessewffy Emil megházasodott, ifjú arájával már ebbe a kastélyba költözhetett be. Sztáray Eleonóra és menye tulajdonképpen együtt végezte a háztartás irányítását. Emilnek és Paulinának öt gyermeke született. Közülük három érte meg a felnőttkort: Blanka, Valéria34 és Aurél. Az újkonzervatív csoporthoz tartozó Dessewffy Emil gróf oroszlánrészt vállalt az 1846-ban létrehozott Konzervatív Párt megalakulásának előkészítésében és a program megfogalmazásában.35 1847 őszén az országgyűlésen való részvétel miatt családjával együtt Pozsonyba ment. Az 1848-as forradalmi események hatására azonban visszavonult a napi politikától. A szabadságharc időszakát Pozsonyban töltötték. Emil testileg-lelkileg meggyötört édesanyja viszont nem volt hajlandó elhagyni szentmihályi kastélyát, melynek védelmét felváltva látták el honvédek, nemzetőrök, s még maga Görgey Artúr is, végül pedig egy orosz tábornok hadosztályával együtt. A grófné életuntságához családi tragédiák sora vezetett. 1842 februárjában elveszítette fényes jövő előtt álló Aurél fiát, aki az 1839-40-es reformországgyűlésen az újkonzervatívok szellemi vezetőjeként működött. 1843-ban pedig férje távozott az élők sorából. Sztáray Eleonóra 1849 szeptemberében követte őket.36 Emil családjával 1850 tavaszán költözött vissza Szentmihályra, ahol a gazdaság újjászervezésével töltötte napjait. A politika színpadára újra csak 1860-ban lépett, amikor is a Habsburg Birodalomban a válság elmélyülni látszott. Az uralkodó egyfajta válságkezelési próbálkozásként a magyar konzervatívok tervezete alapján bocsátotta ki 1860. október 20-án az Októberi Diplomát, melyet társadalmi támogatottság hiányában 1861 februárjában a Februári Pátens követett. A magyar közvélemény ezt is elutasította.37 34 Ő a szülők negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot 1843-ban. Dessewffy Emil és Wenckheim Paulina első gyermekét is Valériának keresztelték, ő azonban 1842-ben négy éves korában meghalt. (Őt nem említi Gudenus munkája. - Gudenus J.: A magyarországi i. m. I. 299.) Az 1840-ben másodikként világra jövő Szerafina 1852-ben hunyt el. ANDJC 452 Nr. inv. 290 ínsemnári privind biográfia Valerie Dessewffy (a továbbiakban: Nr. inv. 290) A művészi tehetséggel is megáldott Dessewffy Valériát 1870-ben herceg Windischgraetz Lajos (1830-1904) vette feleségül. Legifjabb gyermekük az 1925-ban kirobbant frankhamisítási botrány fővádlottjaként ismertté vált Windischgraetz Lajos (1882-1968). Dessewffy Blanka Magda nevű leánya „kegyetlen magyarfalónak” tartotta Valerie nagynénjét, ezért kitartó „PR-tevékenységet” folytatott a Windischgraetz famíliában a magyarokért. ANDJC 452 Nr. inv. 211 Magda Vécsey Corespondentá 1895-1935. (a továbbiakban: Nr. inv. 211) Fülek, 1907. jún. 6. Vécsey Magda Vécsey József Aurélhoz 35 A Konzervatív Párt szerveződéséhez és ideológiai hátteréhez 1. többek között Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Bp. 1989.; Fazekas Csaba tanulmánya a reformkorban kimutatható politikai katolicizmus aspektusából közelíti meg a problémakört. Fazekas Csaba: A katolikus egyház közéleti tevékenységének reformkori történetéhez. Esettanulmány: katolikus politikai program 1846-ból. In: Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon, 1848-1918. Szerk. Sarnyai Csaba Máté. Bp. 2001. 29-45. 36 ANDJC 452 Nr. inv. 189 Gróf Dessewffy Józsefné született Sztáray Eleonóra grófnő életrajza (1780-1849) vö. Éble G.: A cserneki i. m. 168-169. 37 Az Októberi Diploma és a Februári Pátens értékeléséhez és fogadtatásához 1. többek között Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867. Bp. 1981. 121-136.; Hanák Péter: 1867 - európai térben és időben. Sajtó alá rend. Somogyi Éva. Bp. 2001.
