Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VÉCSEY 753 nyokat az Arzenálhoz. „Minden, amit ma láttunk, igen érdekelt engem”30 - áll a naplóban. Nagyon imponálhatott neki a tengerésztiszt és annak élményei, mert a tengertől kissé ódzkodó Blanka a nap végén így nyilatkozott: „Én már egészen kibékültem a tengerrel, sőt nagy csodál ója vagyok... már most tökéletesen helyben hagyom öcsémet, hogy tengerész akar lenni”31. 1858. április 19-én fejeződött be a Blankára nagy hatást gyakorló itáliai utazás. Bár leírta, hogy Velencében töltötte élete legszebb napjait, mégis örült a hazatérésnek. „Nékem hazánk a legszebb, legjobb, legtökéletesebb országnak tetszik. Hasonlóan a vándormadarakhoz, elhagyhatjuk ugyan időnként hazánkat, hanem soha sem építsük állandó fészkünket idegen honban, maradjunk itt hűségesen ’s énekeljük halhatatlan költőnkkel: A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely / Áldjon vagy verjen a sors keze, / Itt élned, halnod kell!”32 - nyilvánította ki hazaszeretetét a romantikus életérzéssel áthatott grófkisasszony, aki ettől kezdve naplója vezetését egy ideig szüneteltette. 1861-ben kezdte újra írni, de ekkor már nem magyarul, hanem hol franciául, hol angolul, helyenként pedig olaszul. Blanka művelt arisztokrata hölgy lévén e négy nyelven kívül természetesen németül is kifogástalanul írt és beszélt. Valószínűleg a Vécsey iránt érzett vonzalma miatt vált fontossá a naplóírás 1861 tavaszán. Ezekből a bejegyzésekből kiderül, hogy boldoggá tették őt azok az esték, amikor alkalma volt viszontlátni Vécseyt, aki egyszer egy kék brosst ajándékozott neki, máskor meg egy nagy virágcsokorral lepte meg, melyet állítólag maga szedett Acsádon. Az eljegyzésre 1861 szeptemberében került sor, december 4-én Pozsonyban pedig örök hűséget esküdtek egymásnak. A 19 éves ifjú feleség családja nagy befolyással bírt főúri körökben. Blanka grófnő édesapja gróf Dessewffy Emil, az újkonzervatívok prominens alakja, édesanyja báró Wenkheim Paulina33 volt. A Dessewffy család jelentősen hozzájárult Vécsey báró úri környezetben való érvényesüléséhez. A Dessewffyek 19. századi gazdasági stabilitásának alapjait tulajdonképpen Dessewffy Emil édesanyja, gróf Dessewffy Józsefné született Sztáray Eleonóra grófnő teremtette meg. Politikai és írói tevékenységet is folytató férje a gravaminalisták, azaz a rendi sérelmi ellenzék köréhez tartozott. 1830-ban gróf Széchenyi Istvánnal nyilvános polémiába kezdett A Hitel czímű munka taglalatja röpiratának megjelentetésével. Ebben az időben a család anyagi problémákkal küszködött. 1820-ban átköltöztek Zemplén vármegyéből a szabolcsi Szentmihályra, ahol három parasztházban rendezkedtek be. A családi birtok nagy részén zálog volt. A rendkívül kemény, erős akaratú Sztáray Eleonóra szigorú takarékossági intézkedések bevezetése mellett vette kezébe a birtok irányítását. A családi iratok szerint újra szokásba hozta a robotot ott is, ahol ekkor azt már nem alkalmazták. Ez természetesen indulatokat szült, s e feszült 30 Uo. 1858. márc. 13-i bejegyzés 31 Uo. 1858. márc. 13-i bejegyzés - Dessewffy Aurél ifjúkorában tagja és evezőse volt a pozsonyi Hajós Egyletnek, de nem lépett tengerészi pályára. 32 Uo. 1858. ápr. 19-i bejegyzés 33 Édesapja báró Wenkheim József aradi főispánként, testvére, Wenkheim Béla 1875. márc. 2. - okt. 20. között magyar miniszterelnökként funkcionált.
