Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
752 ZSOLDOS ILDIKÓ megye másodalispánjává választották, minek következtében a megyeszékhelyre — azaz Nagykárolyba — költözött. Politikusi ambíciói miatt azonban alispáni teendőitől hamar búcsút vett, ugyanis a kiegyezési tapogatózások jegyében Ferenc József 1861 tavaszára összehívta a magyar országgyűlést. A választásokat 1861 márciusában az 1848-as választójogi törvény alapján bonyolították le. Vécsey József a „Deák-csoport”, azaz a Felirati Párt elképzeléseivel azonosulva az aranyosmeggyesi választókerületben lépett fel, ahol egyhangúlag választották meg.26 Fia, Vécsey László 1906-ban szintén itt mérettette meg magát alkotmánypárti politikusként, ám neki apjával ellentétben már meglehetősen kemény harcot kellett vívnia a győzelemért. Vécsey József az 1861-ben megnyíló országgyűlési ciklus idején a fővárosban többször is találkozott Dessewffy Blanka grófnővel, akit hamarosan feleségül kért. A házasságnak a menyasszony részéről egészen biztosan volt érzelmi motivációja. Blanka Vécsey József iránti szimpátiájáról vallanak 1858-as naplóbejegyzései, melyeket itáliai utazása alatt írt. Ezt a naplót 1856. május 16-án kapta ajándékba Marcell bácsikájától.27 Ám nemcsak hogy nem vezette azt napi rendszerességgel, az elkezdéssel is elég sokáig várt. 1858. február 9-i az első bejegyzés benne, ekkor érkezett meg ugyanis a Dessewffy család Velencébe. Két hónapra volt szükség ahhoz, hogy valamennyi fontosnak vélt nevezetességet megtekintsenek. Ezután áprilisban következhetett Vicenza, Verona, Milánó, Sesto Calende, comoi gőzhajózás és Bergamo. Velencében Vécsey József többször is látogatást tett a Dessewffy családnál. „... igen kedves ember ’s énnekem nagyon tetszik”28, „igen jól mulattatott bennünket utazásainak elbeszélésével, egyébiránt is vele társalogni nagyon kellemes”29 - így vélekedett a 16 éves Blanka. Sőt március 13-án Vécsey és egyik tengerésztársa elkísérte a grófkisasszo26 Az 1848. évi V törvénycikk 30. paragrafusa értelmében, ha a választókerületben csak egy jelölt indult, a választási elnök nem rendelte el a szavazást, a választást befejezettnek, s a jelöltet megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentette ki. Ha azonban volt ellenjelölt és tíz választópolgár szavazást kívánt, el kellett rendelni a szavazás megindítását. - Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvény-czikkek. Szerk. dr. Márkus Dezső. Bp. 1896. 229. Az 1861. márc. 15-én felvett aranyosmeggyesi választási jegyzőkönyv szerint nemcsak Vécseyre, hanem Ternyei Jánosra is érkezett ajánlás. Utóbbira Budai Ignác részéről. A szavazás elrendeléséhez szükséges tíz választópolgári kinyilatkoztatásra azonban nem került sor. „Melyre látván Ternyei János az általános közakaratot, mely Báró Vécsei Józsefben központosult, ő maga részéről is Báró Vécsei Józsefet ajánlotta képviselőül. Ennek folytán az őt ajánló Budai Ignác is képviselői ajánlatától visszalépett.” - ANDJC 452 Nr. inv. 153/L József Vécsey Corespondents 1845-1891. (a továbbiakban: Nr. inv. 153/1.) Választási jegyzőkönyv (Aranyosmeggyesi választókerület 1861.) 27 Dessewffy Marcell Dessewffy József (1771-1843) és Sztáray Eleonóra (1780-1849) harmadik gyermeke, Blanka édesapjának, Dessewffy Emilnek (1812-66) testvére. Marcell grófot Gudenus nem említi genealógiai munkájában. A pótlásokat tartalmazó V kötetben már szerepel 1813-as születési dátummal. A családi iratok és a hiteles anyakönyvekkel dolgozó Eble szerint azonban 1810-ben született. Továbbá az elsőszülött nem Aurél, hanem Virgina volt. Aurél pedig nem 1809-ben, hanem 1808-ban látta meg a napvilágot. Emil 1812-es születési éve Gudenusnál is helyesen szerepel. - ANDJC 452 Nr. inv. 189 Corespondentá 1881-1914. (a továbbiakban: Nr. inv. 189) Gróf Dessewffy Józsefné született Sztáray Eleonóra grófnő életrajza (1780-1849); Eble GA cserneki i. m. 164-182. vö. Gudenus J.: A magyarországi i. m. I. 299.; V 68. 28 ANDJC 452 Nr. inv. 81 Camete de ínsemnári 1817-1905. (a továbbiakban: Nr. inv. 81) Dessewffy Blanka naplója 1858. márc. 1-ji bejegyzés 29 Uo. 1858. márc. 7-i bejegyzés
