Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711

A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN

735

badságharc leverése után az osztrák katonai hatalom a nép vezetőinek a papságot. 1849 nyarán a nyergestetői csata után védtelenül maradt Csíkszékbe142 143 visszatérő Dorsner osztrák ezredes „keményen lépett fel, a fegyvereket beszedette, a papságot és a birtokosságot Csíkszeredába rendelte.”U3 1849. szeptember 18-án Wohlgemuth kiáltványában elrendelte a forradalmi tettek purifikáltató bizottságok előtti számonkérését. Ennek eredményeként, Endes Miklós adatai144 szerint elsőként a legfontosabb katonai vezetők kivégzése mellett halálos ítéletet mondtak ki a csíki papok közül Fodor Antal145 csíkszentdomokosi plébánosra, Jákobi Sándor146 örmény káplánra és a gyergyószentmiklósi segédlelkészekre, Lakatos Ferencre147 és Fejér Józsefre.148 Rajtuk kívül még egy földbirtokost ítéltek halálra: Mikó Mihályt.149 Az ítéletek utólag letöltendő börtönbüntetésre módosultak. Vizsgálati fogságba került ugyanakkor a csíkszéki katolikus papok közül Andrási Antal,150 Albert Mi-142 Augusztus 1-jén Clam-Gallas a magyar seregeket szétverte Kászonújfalunál (illetve Miklósfalva és Bükszád közt is), majd augusztus 2-án elfoglalta Csíkszeredát. Hermann Róbert: „Tenni kevés, de halni volt esély”. Az 1849. évi hadjárat. Hadtörténelmi Közlemények, 112. évf. (1999) 2. sz.

143 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig, Bp 1937. 300.

144 Uo. 315-316.

145 Fodor Antal Marosvásárhelyen született 1807-ben. Pappá szentelve 1830-ban. Szilágysomlyón, majd 1834-től Gyergyószentmiklóson káplán. 1835-től Egrestőn plébános, 1838-tól Atyhán, 1842-től Csíkszentdomokoson. Az 1848-as forradalom idején tábori papnak állt. 1850-ben előbb kötél általi halálra, majd 12 év vasban eltöltendő börtönre változtatják ítéletét. 1849-1855 között Olmützben és Josefstadtban raboskodik. 1857-től Gyimesbükkön káplán, 1864-től Akosfalván plébános, 1869-től Fenyéden. Meghalt 1885. július 25. Ferenczi 245.

146 Jákobi Sándor gyergyói örmény szertartású káplánt 1849. szeptember 15-én vitték katonai kísérettel Erzsébetvárosra, majd onnan Szebenbe. Hazafias szónoklataiért komáromi várfogságot kapott. „A mi pedig az örmény szertartáson levő segéd lelkészt illeti, ötöt szépíteni és menteni semmiben se lehet, mert korlátlan szavait tényeit és kiborulásait mindenki tudja és beszéli” - GYEFKL Pl. - 394.d. 16.cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek; Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig. Bp. 1993. 224-227.; Kovács Gyárfás: Karcolatok egyházmegyénk 1848/49-es évi történetéből. In. Közművelődés, 1902. 211. szám.; Léstyán Ferenc: Az erdélyi római katolikus papság az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcban. In. A Maros megyei magyarság történetéből. Tanulmányok. II. szerk: Pál Antal-Sándor, Marosvásárhely 2001. 130.

147 Lakatos Ferenc egyik bűne, hogy a menekülő paptársait (Keresztes Mártont, Farcádi Kovács Mihályt, Bardócz Jánost, Veszelyi Károlyt) rejtegette, a másik, hogy „ifiui gondolatlanságból szabadosán szólott a Társaságokban”, minek híre elterjedt. Nyolc évig lesz ezért fogoly Komáromban, 1857-ben szabadult, de a fogság alatt egészsége annyira tönkrement, hogy a következő évben meghalt GYEFKL PL - 394,d. 16. cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. Marton i. m. 224-227.; Kovács i. m.; Léstyán i. m. 131.

148 Sok vádat ellene nem tudtak felhozni, amint a ditrói pap is jelenti „Fejérről semmi különöst büntetésre méltót nem tudok, de nem is hallottam”. GYÉFKL PL - 394.d. 16.cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek..

149 Az ő esetében egészen egyértelmű elítélésének oka. Csík egyik képviselője a pesti országgyűlésen, 1848. június 15-től kormányi kinevezéssel gyergyói alkirálybíró, majd csíkszéki kormánybiztos is. Endes i. m. 271.

150 Ó a vizsgálat eredményét előre látva az öngyilkosságba menekült. Popoi József jelentésében megjegyzi, hogy útközben Szeben felé öngyilkos lett. Jakab Elek a részletek kapcsán kiemeli, hogy „midőn harczaink végén a legderekabbak egyikét a muszkák kihallgatásra Csik-Szeredába idézték, Szent-Tamáson barátaival jól ebédelt, átkot mondott hazánk ellenségére, a bécsi Camarillára, megáldotta Magyarországot s golyót bocsátott agyán keresztül.” Öngyilkosságát néhány szerző megkérdőjelezi. Szirmai Béla adatai szerint csak „állítólag” lőtte magát főbe. Léstyán Ferenc azt emeli ki, hogy