Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711

736 TAMASI ZSOLT hály,151 Győrfy János,152 Keresztes Márton,153 Lakatos Márton154 és két esperes: Mészáros Antal155 és Tankó Albert.156 Vizsgálati fogságba rajtuk kívül csak két a hatóság szerint lőtte magát főbe. A bizonytalanságot részben alátámasztja az esetről szóló első je­lentése Popoi Józsefnek, amely alapján a püspök Kedves Istvánnak azt íija, hogy az érintett pap „a szenttamási erdőkben, pisztolyból szájába önmaga lőtte két golyóbis által végezte ki vallástalanul életét”. Két golyóval fizikailag nehéz elképzelni, hogy valaki öngyilkosságot kövessen el. Tekintve viszont, hogy a többi jelentés egyértelműen utal az öngyilkosságra, ennek elfogadását nem tagad­hatjuk meg. A kerületből el nem vitt papok aláírásával beküldött jelentés rámutat, hogy „ő [...] meg tébolyodott, és a Csík-Szent-Tamási papiakból [...] eltávozván, magát agyon durrantotta”. Eránosz Jeremiás jelentésében megbotránkozva emlékezik vissza erre: „az Alfalvival minthogy meg holt hallgatok. Tényeire oly vastag fátyolt kívánok tenni, mely alól a borzadás semmi tünemé­nye ne látszódjék”. Korábban írt levelében ő is rámutatott, hogy: „szomorú események közt, ma­gánokozott öngyilkossága” vettet véget életének. A börtönből írt jelentésében a gyergyói esperes is az öngyilkosság tényét erősíti meg: „Andrási Antal elborzadván a ránk következendő szenvedések­től és a szerencsétlenség mely érzetétől elméjében megzavarodva az Úrban Csík Sz[ent] Tamás mellett magát főben lővén”. Erről számolnak be a püspöknek Sántha Imre kilyénfalvi és Vákár Lukács tekerőpataki plébánosok is a temetéséről szóló jelentésük beküldésekor. Kedves István is beszámolt a püspöknek a gyergyói és csíki papok letartóztatásáról, illetve Andrási Antal öngyilkos­ságáról.. Vö. Jakab i. m. 456., Léstyán i. m. 128., GYÉFKL PL - 394.d. 16.cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek.., GYEFKL PL - 394.d. 16.cs. 338/1849. - Nagyszeben, 1849. szeptember 18: Tankó Albert csíkszentgyörgyi plébános és Mászáros Antal gyergyói esperes leve Kovács Miklós püspöknek. GYEFKL PL - 394.d. 16.cs. 250/1849. - Kolozsvár, 1849. augusztus 23.: Kedves István levele Kovács Miklós püspöknek., 393.d. 5.cs. 221/1849; GYÉFKL PL - 394.d. 15.cs. 275/1849. - Tekerőpatak, 1849. augusztus 24.: Sántha Imre kilyénfalvi és Vákár Lukács tekerőpataki plébánosok jelentése Kovács Miklós püspök­nek., Lázár Alajos csomafalvi, Albert Mihály újfalvi, Sántha Imre kilyénfalvi, Vákár Lukács tekerő­pataki, Serfőző Ignác szárhegyi papok, Zerich Tivadar teológiai tanár és Merza Antal gyergyó­­szentmiklósi örmény szertartású pap által aláírva. - GYÉFKL PL - 394.d. 16.cs. 272/1849. - Gyergyószentmiklós, 1849. augusztus 24.: A kerületi papság beadványa Kovács Miklós püspöknek., GYÉFKL Pl. - 394.d. ll.cs. 274/1849. - Ditró, 1849. augusztus 27.: Eránosz Jeremiás ditrói pap le­vele Kovács Miklós püspöknek., GYÉFKL PL - 393.d. 9.cs. 250/1849. - Gyulafehérvár, 1849. au­gusztus 28.: Kovács Miklós püspök levele Kedves Istvánhoz. 151 „Dühös és gondolatlan sok helyeken ki tőrései és mocskolódásai” köztudott volt, viszont ágy­ban fekvő beteg lévén, csak később vetik fogságba. Marton i. m. 224-227.; Léstyán i. m. 128. 152 Uo. 153 O ekkor nem Csíkszéken volt pap, hanem Székelyudvarhelyen,. Börtönbüntetésre ítélték, de sikerült elmenekülnie, s 1858-ban kap majd királyi kegyelmet. Utána se engedik nagyon működ­ni, 1861-től lesz Csíknagyboldogasszonyi majd Csíkmindszenti plébános. Ferenczi 296. 154 Itt elírásról lehet szó, az érintett pap Lakatos Ferenc gyergyószentmiklósi káplán. 155 Szabadlábra helyezéséért a hívek igyekeztek a császári katonai kormányzóságnál közbe járni, de a vezetőség „a vigasztaló válasz helyett a küldötteket a kórházakba utasította a sok szenvedéseknek meg tekintése végett, meg téve ezt, azután meg győződések szerént kérjék a Fő Esperes úr szabadon bocsátattását; s így vigasztalás nélkül vissza jöttek” A kerület papsága is külön, német nyelven írt fo­lyamodó levelet, szintén eredménytelenül GYÉFKL PL - 394.d. 16. cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szep­tember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. Levelében arra is utal, hogy az egyházközség ellátásában nincs fennakadás, tekintve, hogy helyettes és segédlelkész is van Gyergyószentmiklóson. 156 Tankó Albert alcsíki-kászonszéki esperest kötél áltah halába ítélik, ezt 12 év fogságra változ­tatták, de 1851-ben sikerült szabadulnia, miután megszökött a gyulafehérvári börtönből. A következő évben, 1852-ben meghalt. Marton i. m. 224-227.; Léstyán Ferenc adatai szerint halálára 1892-ben került volna sor, ami nyilvánvalóan elbás következménye, tekintve, hogy az érintett klerikus 1788-ban született. - Léstyán i. m. 132. Amikor Nagyszebenből az udvarhelyi börtönbe vitték, állapotát az ud­varhelyi esperes-helyettes a következőképpen ecsetelte: „a többi felett leginkább Tankó Úr látszik érez­ni a sors csapását, de néki legtöbb is a vesztése. Vesztette mindenét, ami földi, ami betses az életben: vesztette szabadságát, díszes állását, még pedig az ő képzete szerént minden remény nélkül; vesztette

Next

/
Thumbnails
Contents