Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
729 mények igényelte változtatásokkal, s egy pár új ima, és énekek hozzá adásával.” Csíksomlyón kinyomtatták, s ebben a formában terjesztették. A nyomtatási költségeket Mikó Mihály csíkszéki biztos közbejárására állami pénzből fedezték. Aznap a kerület papsága a katonai vezetőség kérésére az esperes lakásán letette az esküt a magyar alkotmányra, a gyűlési jegyzőkönyvben kiemelve, hogy „tévé pedig ezt annál is inkább, minthogy erre még a múlt évi Kolozsvárt tartott Zsinat határozata következtében, püspök Kovács Miklós ő Nfagyjméltósága által fel valánk szólítva, kötelezve."109 Ez a bejegyzés hívatott annak jelzésére, hogy a katonai vezetőség által megfogalmazott kérés teljesítésekor az eddig is biztosított lojalitás volt a mérvadó. Ennek kihangsúlyozása miatt a jelenlevők „felszólíttatni határozta a Csíki Főparancsnokságot: készítene egy mindenütt egyiránt használandó eskü formát, mely szerént aztán minden helység lelkésze eskesse fel ünnepélyesen híveit a magyar alkotmány s Kormány iránti hűségre, engedelmességre.”110 111 A kerületi papság közül csak a ditrói plébános, Eránosz Jeremiás kérte jegyzőkönyvbe is venni, hogy ez a felesketés kizárólag a polgári hatóság révén történjen. A neki adott válaszban tetten érhető a papság szakrális tekintélyének realitása a forradalom ideje alatt: „miképp az eskü egy a legszentebb vallásos tények, szertartások közül, mit csak a legünnepélyesb előkészületül lehet, és kell letenni, és pedig a nép által a nép bizodalmát, tiszteletét igénylő egyházi személy kezében.” A gyűlés jegyzőkönyvében arra is találunk utalást, hogy ebben az esetben is a polgári hatalom utasításának teljesítésében a pap a híveknek előbb elmagyarázza magát az utasítást. „A többség fontolóra vévén minő terhes, s a nép tudatlansága miatt az igaz ügyre, s minnyájunkra nézve könnyen veszélyessé válható időket élünk, egy két ellen nyilatkozat daczára, meg határozd: minden édes hazánk sorsát, boldogságát érdeklő proclamatiók, placatoknak satin. a szószékbőli ünnepélyes felolvasását, s meg magyarázását. S ez felelet terhe alatt kötelességévé téteték minden lelkésznek." A Függetlenségi Nyilatkozatot az erdélyi egyházmegyében valóságos népünnepélyek keretében üdvözölték. „Bajos volna le írni a függetlenségi nyilatkozat hirdetése alkalmasságával, egész búcsújárási ünnepélyességgel tartott szónoklatok közt szóra sértő az ausztriai házat gúnyoló s lázzasztó beszédeket” - emlékezik A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN szeretet áldását; a ti könyörgéstek szentelje meg magyar ország minden népei között az igaz testvériség kapcsát gyullassza fel bennünk a haza iránti szeretetet, a koronás Király iránti tisztelet tiszta érzelmeit, s tartsa meg szívünkben a magyar alkotmány iránti tántoríthatatlan ragaszkodást” - GyFL GyGyL, Ditrói plébánia iratai. Csomó: Püspöki rendeletek protokollum 1815-1853 i°9 GyFL GyGyL, Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276- 1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve. 1814—1862, Gyergyószentmiklóson 1849. febr. 7-én tartott gyűlés határozata 110 A jegyzőkönyv szerint a kérést nem csak a katonai főparancsnokságnak, hanem „csík minden megyéjének”, vagyis egyházközségének megküldték. 111 1849. májusában ugyanennek a kerületnek az esperese viszont jelzi, hogy a kisebb jelentőségű hirdetések „az írt Szék méltóságát le alatsonitják”, ezért a kerületi gyűlésen elhatározzák, hogy: „kérettessenek meg a tisztelt parancsnokságok, a Szónoki Széket meg kimélleni, és bízni a rendeleteknek némelyikét a bírákra ki hirdetés végett, a kik az isteni tiszteletek végével a Templom előtti téren agyák tudtára az egybe gyülekezett népségnek.” - GyFL GyGyL, Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve. 1814-1862. Gyergyószentmiklóson 1849. fehr. 7-én tartott gyűlés határozata.
