Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
728 TAMASI ZSOLT kinevezte csíkszéki biztosnak 1849. január 11-én, „legelsőben Biális Ferencz, Mikó Antal, Antalfi Gábor s az előkelő nemesség más kiváló tagjaival, azután Andrássy Antallal, lakhelye100 derék plébánosával, Tankó Albert csíkszéki esperessel, Mészáros Antal szent-miklósi plébánossal és esperessel, Kilyénfalván Sánta Károly101 plébánossal” illetve még a katonaság közül néhánnyal, s egy pár barátjával közölte.102 A felsorolt nevek alapján kinevezését közölte az alcsíki-kászonszéki esperessel, a gyergyói esperessel és a gyergyói kerületi jegyzővel, míg a felcsíki kerületből senkivel sem. Ebben az összefüggésben értelmezhető, hogy miért Felesik volt a legveszélyesebb Macskási Antal részére is. A másik két kerületben a papság a hívek közt a forradalmi hangulatot jobban ébren tudta tartani, s január folyamán a lakosságot a szabadságharc támogatására hangolta. Erre utal, annak gördülékenysége, ahogyan Gál Sándor ezredes — aki a Nyerges tetőn keresztül érkezett Háromszékről Csíkba január 23-án — leváltva Beczmann ezredest103 átvette az ezred irányítását, megszervezte a 76, 77, 78 honvédzászlóaljakat, s Csíkszéket a szabadságharc szolgálatába állította.104 Ebben a folyamatban Gál Sándor a papság segítségét vette igénybe. „Csík lelkes tisztviselői és papsága segélyével sikerült elnémítani a reactiot, legyőzni és eltávolítani a német tiszteket” - jelzi Jakab Elek,105 kiegészítve annak megjegyzésével, hogy a csíki katonaság kérését 1849. január végéről — hogy egykori ingadozásaikat elfeledve, Gál Sándor székely ezredes vezetése alatt harcolhassanak Magyarország alkotmánya és szabadsága megvédéséért — „csak közlelkesedés tehette: a papság, nemesség és nép együtt.”106 A szabadságharc mellett felsorakozó csíkszéki papság három esperesi kerülete közül a legkézzelfoghatóbb a gyergyói kerület irányító szerepe. Már február 7-én, Gyergyószentmiklóson átszerkesztik a megyéspüspöknek egy, 1848. október 30-án keltezett körlevelében107 küldött ima-szövegét,108 „a jelen körül-100 Mikó Mihály Bem levelének vételekor Gyergyóalfaluban volt. Egyed 2010, 337. 101 Jakab Elek itt rosszul használja a nevet. A gyergyókilyénfalvi plébános Sánta Imre. 102 Jakab i. m. 451. 103 Dorsner csíki székely határőrezredes utóda. 104 Egyed 2010, 337. 105 Jakab i. m. 143. 106 Uo. 455. 107 A kerületi esperesi gyűlés jegyzőkönyve a tartalmát így összegzi: „hazafias szellemben írt tiszta hazafiságot lehelő körlevele, melyben rendeli, hogy az általa leküldött imát a békéért, igazságos ügyünk diadaláért, szegény, minden idegen elemtől, a reactionariusok minden pokolbeli ármányától gáládul megtámadott szeretett hazánk - és nemzetiségünk dicső győzedelméért, a körlevél vétele után legközelebbi vasárnaptól fogva egész héten minden nap, délelőtt, délután, azontúl pedig minden vasárnap és csütörtökön, szentség kitétel mellett az Egyházokban ünnepélyesen mondanók el. Közöröm és lelkesedéssel fogadtatott püspök úr ezen mindnyájunk kívánságával találkozó korszerű rendelete, s a Székely jó honfi Főpásztor úr megéljeneztetett.” GyFL GyGyL. Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve. 1814-1862, 1848. sz. András hava (november) 30-én tartott gyűlés, Killyénfalva. 108 „Dicsőült Szentek, kik e hon népét a keresztény hit idvezítttő tudományára oktattátok, kik a Szt. kereszt zászlóját előre víve az alatta egyesült népeknek egyházi s polgári alkotmányt adtatok hazánkat jámborságtok által meg dicsőittetétek... a Ti első szólástok érdemessége nyerjen számunkra békés, csendes napokat, hogy nyugott Szível teljesíthessük keresztényi, és Polgári kötelességeinket: s a Szabadság jótéteményeibe részesülhessünk, kérjétek reánk a mennyben uralkodó
