Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 725 Somlyói plébánost, az öngyilkosságba menekült Andrási Antal gyergyóalfalusi plébános. A számonkérést az érintett falvak papjai közül az alcsíki-kászonszéki kerületből Mártonfi János77 csíkkozmási; a felcsíki kerületből Balogh József78 csíkszenttamási és a szabadságharc bukása előtt már meghalt, így számon se kérhető Zámbler János79 csíkszentmártoni — ennek filiája Csíkszépvíz — plébánosok kerülték el, s egyértelműen csak Eránosz Jeremiás80 gyergyóditrói plébánosról állíthatjuk, hogy ő nem volt a forradalmi kormány támogatója. A délvidéki kimozdítás mellett még egyértelműben tetten érhető a térség katolikus papságának hatása a székely haderőre az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen. A gyűlés szervezéskor a forradalom alatt végig használt módszernek megfelelően a felhívásban a papság közreműködését is igényelték: „királybíróitok, dúlóitok, kapitányaitok, papjaitok tartoznak tütököt vezetni, vagy annyira korcsá bitangá váltunk, hogy tisztjeinktől — kiket hazánk fizet — ennyit sem várhatnánk ?”81 82 A székelyudvarhelyi esperesi kerület iratai közt megmaradt az a kormánybiztosi felszólítás is, amely kérte, hogy a kerületi papság a híveket az agyagfalvi nemzeti gyűlésre „minél több számmal és jobb rendben megjelenni bírják'" .82 A papság eleget is tett a kérésnek. Eránosz Jeremiás gyergyóditrói plébános a szabadságharc leverését követően Kovács Miklós püspökhöz írt jelentésében rámutatott, hogy „a Székely Honnak a kényes forradalmi üdők kezdete óta tavaly országi gyűlés után, Magyarországra felküldött Székely követeink haza jővén, az ottan történt változások és zavarok iránt párthíveikkel, némely pap társaimmal is kézen fogva fanatisálni kezdték a Népet, elámítván azt a Nép irtásróli álmodozásokkal így a dühig felizgatva a Népet, az agyagfalvi gyűlésre kivivék, megyénként83 a népet a fő Esperes84 úrnak kör Levele szerént a lelki pásztoroknak, a szelídség köntösét levetve, vitéz kapitányi szerepet jádsva kardosán vezették úgymint a 77 Mártonfi János 1796. május 2-án született Szentegyházasfaluban. Pappá szentelve 1821. Tordán káplán, 1822-től Kiskapuson plébános, 1831-től Csíkkozmáson, 1861-től szentszéki ülnök. Meghalt 1879. május 14-én. Ferenczi 339. 78 Balogh József 1802-ben született Csíkszentkirályon. Pappá szentelve 1826-ban. Székelyudvarhelyen káplán, 1827-től Sepsikőröspatakon plébános, 1829-től Csíkszenttamáson. Meghalt 1853. március 22. Ferenczi 170. 79 Zámbler János Alsócsernátonban született 178-ben. Pappá szentelve 1812. Gyulafehérváron tanár és számvevő. 1818-tól Csíkszentsimonban plébános, 1830-tól Csíkszentmártonon. 1847-től tiszteletbeli kanonok. Meghalt 1849. július 24. Ferenczi 450. 80 Eránosz Jeremiás Gyergyószentmiklóson született 1809-ben. Pappá szentelve 1832-ben. Szilágysomlyón, majd Nagyszebenben tanár. 1833-tól Balánbányán plébános, 1839-től Csíkszentdomokoson, 1842-től Ditróban. 1850-től kerületi jegyző. 1854-től Csíkszentdomokoson plébános és esperes. 1857- től Csíkrákoson plébános és esperes. 1865-től tiszteletbeli kanonok. Meghalt 1881. szeptember 26. Ferenczi 229. 81 Csíkszéki Nép-gyűlés, 1848. október 10-én Somlyón tartott gyűléséből felhívás a Székelyekhez In. Hermann Róbert (szerk.): 1848-1849 : a forradalom és szabadságharc képes története, Debrecen 2009. 193. 82 GYÉFKL. Pl. 394. d. 11. cs. 633/1849. sz.; História Domus et Ecclesiae Rom.Cath., Udvarhely. 32/1848. A felhívást október 9-én küldték, az esperesi hivatal jegyzőkönyvében a megjegyzés rovatba a következő bejegyzés szerepel: „Vettem 10-én, azonnal körbeindítottam.” 83 Egyházközségenként, plébániákként. 84 Mészáros Antal