Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
726 TAMASI ZSOLT Kilyénfalvi,85 Újfalvi,86 Remetei87 és még két Gy[ergyó] Sz[ent] Miklósi segéd lelkész T[isztelen]dő Jákobi Sándor,88 és Lakatos [Ferenc] urak”.89 90 Jelentésének hitelességét a papok nevesítése nélkül megerősíti Miké Imre 1848. október 18-án kelt jelentése is. Ebben rámutat, hogy az Agyagfalván október 16-án 60.000 résztvevővel megnyílt nemzeti gyűlésre a csíki, háromszéki, udvarhelyi, s csekélyebb számmal a marosi székelység közül a katonák tisztjeik vezérlete alatt fegyverben jelentek meg, a „többiek karddal felf egy vérzett papjaik vezérlete alatt”.90 Az agyagfalvi gyűlésen jelen levők tudatában voltak annak, hogy határozataiknak a köztudatba kerülését továbbra is a papság segítsége biztosíthatja. A jegyzőkönyvben tételesen meg is fogalmazzák, hogy az uralkodóhoz intézendő proklamáció „tartalma, tisztségek, és papság által” legyen a lakosságnak megmagyarázva.91 Az agyagfalvi gyűlés után Csíkszék forradalmi magatartásában közismerten törés állt be. Az ellenforradalmi törekvés hatására miközben Háromszék megszervezte az önvédelmét, Udvarhelyszék osztrák ellenőrzés alá került. Csíkszék eleinte közösen kezdi szervezni az önvédelmet Háromszékkel, viszont a csíki székely határőrezred ezredese, Dorsner végül megvalósította Csíkszék pacifikálását. A pacifikáció lényegében azt jelentette, hogy a csíkiak Dorsner hatására elfogadták, hogy a szebeni főparancsnokságnak vessék magukat alá, azzal a feltétellel, hogy a szék területére se császári csapatok, se román92 vagy szász felkelők nem tehetik a lábukat. A be nem hatolást valójában a csíkiak szabták a semlegesség feltételéül, amit Dorsner ügyesen ki is használt. A ma-85 Sánta Imre Csíkszentimrén született 1806-ban. Pappá szentelve 1831-ben. Csíkszentimrén, majd 1833-tól Kolozsváron káplán. 1834-től Szentegyházasfaluban plébános, 1836-tól (1838?) Gyergyókilyénfalván, 1849-től Csíkszentmiklóson. Meghat 1876. május 14. Ferenczi 390. 86 Albert Mihály Csíknagyboldogasszonyon született 1802-ben. Pappá szentelve 1833-ban. Gyulafehérváron, majd 1837-től Székelyudvarhelyen gimnáziumi tanár. 1839-től Illyefalván plébános, 1842-től Gyergyóújfaluban. Az 1848-as forradalomban való részvétele miatt 1849-1851 között börtönben. Szabadulása után Csíksomlyón, Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron, majd ismét Gyergyóújfalhan plébános. Meghalt 1861. december 20. Ferenczi 149. 87 Győrfy János Csatószegen született 1801-ben. Pappá szentelve 1825-ben. Káplán Kolozsváron, majd 1829-től Csíkszentkirályon. 1832-től (1834?) Csíkszeredában tábori káplán, 1834-ben 6 hónapig megbízott plébános Csíkszeredában. 1846-tól Gyergyóremetén plébános. Az 1848-as forradalom idején a nemzeti mozgalmaktól távol maradt. Ennek ellenére ő az első, akit Gyergyóból Dorsner ezredes letartóztatott. 1856-tól Korondon káplán és egy ideig vezeti a parajdi plébániát. 1862-től Tekerőpatakon plébános, 1876-tól nyugdíjazva. Meghalt 1893. szeptember 4. Ferenczi 261. 88 Jákobi Sándor örmény rítusú. Születési adatai nem ismertek, pappá szentelési sem. Székelyudvarhelyen tanár, 1844-től Gyergyószentmiklóson káplán. Az 1848-as forradalom alatt tanúsított magatartása miatt előbb halálra, majd várfogságra ítélik. 1849-től fogoly, 1850-ben mint elítéltet viszik Komáromba. Ferenczi 280. 89 GYÉFKL Pl. - 394.d. 16.cs. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. 90 MÓL, Mikrofilm 17669 - szekción kívül. Biblioteca Academiei R.S.Romania. Filiala Cluj. NO 753. 64. file. A kolozsvári Oltalmi Bizottmány 1. tudósítása az agyagfalvi gyűlésről, 1848. október 18. 91 Az agyagfalvi székely gyűlés jegyzőkönyve (1848. október 17. aláíró: Mikó Imre elnök, Kovács Elek jegyző) In. Kővári i. m. 1861. 91-99. 92 Közvetlenül az agyagfalvi gyűlés után a toplicai/maroshévizi román betörésről a csíki határőrezredet október 20-án a gyergyóalfalvi plébános, Andrási Antal értesíti, segítséget kérve. A kérés következményeként „Csáki határőr hadnagy a pálfalvi, delnei, borzsovai, szentmiklósi, szépvízi, vacsárcsi és göröcsfalvi honn levő férfiakat Szépvízre rendelte.” - Kővári i. m. 95.
