Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 719 mellett a választható papok püspök általi kijelölésére, illetve sokkal hangsúlyosabban nagyobb beleszólást igényeltek a hierarchián belüli választásokban való részvételre. A püspök megválasztását az egyházmegye papságára bízták volna, a gyergyói kerület kérve azt is, hogy erre három hónap alatt kerüljön sor a széküresedést követően, a megerősítés joga az uralkodó és a pápa jogköre maradjon. Az alcsíki-kászonszéki kerület ezt azzal toldotta meg, hogy a papok és tekintélyesebb világiak válasszák meg a püspököt.39 Az esperesek kinevezésével kapcsolatosan a püspöki szabad kinevezésnek igyekeztek korlátokat szabni: az esperesi hivatal megüresedése esetén a kerületi papság szavazati úton jelöljön három személyt, akik közül a püspök egyet kinevez. A gyergyói kerület azt is javasolta, hogy az esperes a hivatalát addig tarthassa meg, amíg hivatali kötelezettségeinek eleget tud tenni. Ennek szellemében tervezhették a püspöki helynöknek a kinevezési szabályozását is. A zsinaton nem került sor arra, hogy álláspontjukat egyeztessék a helynök kinevezésével kapcsolatosan, viszont az 1849-ben állásfoglalásuk valójában ezekhez a hierarchiát belülről feszítő javaslatokra lesz visszavezethető. * A fenti, szemelvényes felsorolásból is látható, hogy a forradalmi változások az egyházon belüli reformok terén is új lehetőségeket villantott fel, amellyel élni elsősorban az alcsíki-kászonszéki és gyergyói papság próbált. Mindkét esetben fontos kiemelni, hogy az esperes-kerületek élén a változásokra fogékony, s egyben a polgári folyamatokban is elkötelezett esperesek álltak Tankó Albert alcsíki-kászonszéki és Mészáros Antal40 gyergyói esperesek személyében, míg a felcsíki papság összefogását nehezítette a közömbös Potyó Ferenc41 érdektelensége. A petíciós és zsinati tervekbe való bekapcsolása Csíkszék két kerületének, illetve be nem kapcsolódása a felcsíki esperesi kerületnek párhuzamosan éreztette hatását az egyházi reform és a forradalmi kormány terveinek támogatása terén. Ez nehezebben mérhető az akadozó nemzetőrségi szervezkedés terén; inkább érhető tetten a Batthyány miniszterelnök által a székely határőrség néhány századának a Szeged alatti táborba való kiszállásának megszervezésében, s egészen egyértelművé válik a szabadságharc eseményeibe való bekapcsolódásnál. A nemzetőrség szervezése a székelységen belül is eltérő véleményeket szült. Csíkszentimrén — az alcsíki-kászonszéki kerületben — ugyan elsőként 39 GYÉFKL PL - 393.d. 3- 6.cs. 893/1848: Kolozsvár, 1848. július 2.: Kolozs-dobokai kerület beadványa; GYÉFKL PL - 389.d. ll.cs. 1010/1848: Csíkszentmárton, 1848. augusztus 1.: Alcsíki és kászonszéki kerület beadványa; Kanta, 1848. augusztus 9.: Kézdi-orbai kerület beadványa. 40 Mészáros Antal 1800-ban született. Pappá szentelve 1823-ban. Kolozsváron káplán, 1827-től Tusnádon plébános, 1841-től Gyergyószentmiklóson. 1843 (1845?)-től gyergyói esperes, iskola-felügyelő, gimnáziumi igazgató. 1849-ben a forradalom idején tanúsított magatartása miatt egy évet börtönben ült. 1850-ben szabadulása után előbbi hivatalát foglalta el. Meghalt 1865. november 6. Ferenczi 343. 41 Potyó Ferenc 1788-ban született Csíkszentmártonban. Pappá szentelve 1812-ben. Káplán Marosvásárhelyen, majd 1816-tól Csíkszentgyörgyön. 1817-től Gyulafehérváron teológiai tanár, 1828-tól Nagyszebenben tanár, 1832-től Kapnikbányán plébános és esperes. 1835-től Nagyágon majd Nagyboldogasszonyon plébános. 1835-től felcsíki és gyergyói esperes. Meghalt 1862. január 7. Ferenczi 378.
