Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
720 TAMASI ZSOLT megalakult egy nemzetőr-sereg, de a csíkszéki nemzetőrség szervezésével kapcsolatosan az első hónapokra nincsenek konkrét adatok,42 Jakab Elek szerint azért, mert a nemzetiségek széthúzása miatt eleinte a kormányszék nem intézkedett elég gyorsan.43 A székelység körében a határőrségnek a nemzetőrséggé való átalakítása tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak, amit az erdélyi osztrák katonai főkormányzó, Anton Puchner kezdettől ellenzett, megtiltva, hogy határőr katona nemzetőrré váljon.44 A nemzetőrséggé való átalakítás szükségességét tette indokolttá az a félelem is, hogy a székely határőrök a terhesnek tartott katonai szolgálattól szabadulni akarván esetleg letehetik a fegyvert. Ennek megakadályozása miatt Wesselényi Miklós a székelyekhez írt felszólításában május 12-én külön kiemelte, hogy az Unió megvalósulása után át fognak alakulni „saját nemzeti tiszteik45 parancsnoksága alatt álló nemzeti rendezett őrsereggé” .46 A problémát a május 29-én összegyűlt erdélyi országgyűlés se tudta megoldani. Megfogalmazta ugyan tételesen, hogy „a jelenleg fegyvert viselő székelyek jelen törvényczikk erejénél fogva nemzetőröknek tekintetnek”,47 viszont a törvény problémája volt, hogy ezt csak átmeneti rendelkezésnek tekintette, a legközelebbi országgyűlés rendelkezéséig fenntartva, hogy a székely katonaság továbbra is rendes katonai fegyelem mellett katonáskodjon. Gyakorlatilag maradtak a General Commando parancsnoksága alatt, nemzetőrökként, de addigi alakulataikban.48 A határőrség átalakítási terve mellett az Unió életbe lépését követően ténylegesen elkezdődhetett a magyarországi 1848:22 te. alapján49 a nemzetőrség szervezése,50 amelyről Csíkszéken a június 15-én tartott székgyűlésen döntöttek. Eltekintve attól a problémától, hogy az egész székre kiterjedő összeírást Teleki József főkormányzó megpróbálta leállítani, vagy attól, hogy a igényelt fegyverek kiadása a General Commando által ellenőrzőt fegyverraktárakból milyen problémákat okozott,51 a papság szerepét magánál az összeírásnál tekinthetjük fontosnak. Esetenként ugyanis előfordult, hogy az összeírás a lakosság ellenállását váltotta ki, mint például Csíkszentgyörgyön és Csíkbánk-42 Süli Attila kiemeli, hogy a csíkiak határőrséghez való ragaszkodása miatt ment lassabban a nemzetőrség szervezése, mint Háromszéken. Süli i. m. 104. 43 Jakab Elek: Szabadságharczunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848—49-re. Bp. 1880. 238. 44 Egyed Ákos: Csíkszék „pacifikálása” az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés után. Dorsner ezredes szerepe. In. Hadtörténelmi Közlemények 111. évf. (1998) 1. szám. (a továbbiakban Egyed 1998), 80. 45 A magyar tisztek általi vezetés igénylését ismétb meg majd az agyagfalvi gyűlés is. Kővári László (szerk.): Okmánytár az 1848-49-ki erdélyi eseményekhez. Pest 1861. Az agyagfalvi székely gyűlés jegyzőkönyve. 1848. október 17. 91-99. 46 Jakab i. m. 251. 47 1848:111. te. 3. §. „Nemzeti fegyveres erőről” In. Kővári i. m. 35-36.; Sándor József: Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez. 1848-1865, Kolozsvár 1865. 41-42. 48 Egyed 1998, 82. 49 Csikány Tamás: Magyarország hadügye 1848-1849. Bp. 1998. 15.; Hermann Róbert: A nemzetőrség és a honvédség. 1848-1849. Bp. 1998. 5. 50 Az erdélyi országgyűlés által kidolgozott és felterjesztett 1848. évi III. törvénycikk 3. és 7. bekezdése foglalkozott a nemzetőrség megteremtésével. Az utóbbi szerint Székelyfóldön a határőrök mellett a nemesek, primőrök és más jogállású lakosok is nemzetőri szolgálatra kötelezhetők. - Süli i. m. 91. 51 Ld. ehhez részletesen: Uo. 105-106.
