Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
718 TAMÁSI ZSOLT előtt, a petíciós akció kezdetén a gyergyói papság már megelőlegezte ennek a zsinati fórumnak a szükségességét. A gyergyói papság május 22-én kelt körlevelében34 kifejtette, hogy a legfontosabb reformok „legtöbbike csak egy nemzeti, vagy megyei zsinaton eldönthető,” ezért kérik ennek összehívását. A Gyergyóújfaluban megtartott rendkívüli gyűlés jegyzőkönyvéből35 kiderül, hogy ezt egyrészről a püspöki konzisztórium útján kérik kieszközölni a megyéspüspöknél, de ugyanakkor „hogy pedig ezen folyamodásunk annál sikeresebb legyen, annak pártolására felszólítandónak véltük a szomszéd Esperest urakat, u[gy] m[int] a fel- és alcsíki, háromszéki, sepszi és miklósvári, megint az udvarhelyi, Mfarosfvásárhelyi, küküllői és tordai esperest urakat, ezen kérelmünk pártolására. ” Gyakorlatilag a kezükbe próbálták venni az egyházmegyei zsinat szervezését, az esperesi kerületek összefogásán dolgozva, hogy a zsinaton egységes véleményt képviselve biztosíthassák terveik sikerét. Az egyházmegyei zsinatra készülve az esperesi kerületek a püspök által megküldött és javasolt témákkal kapcsolatosan, illetve az alulról jövő szervezkedés következményeként a helyi szükségletekre is reagálva készítették el saját beadványaikat. Témánk szempontjából jelzésértékű, hogy míg az alcsíki-kászonszéki kerület a gyergyóihoz hasonlóan részletes, s esetenként radikális javaslat-csomaggal állt elő, a felcsíki kerület jelentős késéssel, s egyben félreértéssel a zsinati témák helyett a petíciós pontokról küldött véleményezést, azon belül is az anyagi kérdésekre figyelve elsősorban. Beadványukban a kepézéssel kapcsolatos problémák vázolása után36 javasolták annak eltörlését. Ebben egyetértett velük egyébként a gyergyói kerület és az alcsíki-kászonszéki papság is, a községtől független papi fizetést sürgetve. Ez utóbbi két kerület viszont más területeken is jelentkezett kérésekkel, ami a változásokra való nagyobb fogékonyságukat jelzi. Kéréseikkel37 saját korukat megelőzve, a II. Vatikáni zsinattal38 megvalósuló reformokat kértek a böjtölési gyakorlat enyhítésével és az anyanyelvi liturgia bevezetésével. Felismerve a sajtó fontosságát, csatlakozva a magyar püspöki kar véleményéhez, az egyházi lap kiadásával kapcsolatosan, az alcsíki-kászonszéki kerület beadványában a lap polgári jellegét is kihangsúlyozta az egyházi mellett. A forradalom alatti magatartás szempontjából fontos előzmény, hogy mindkét kerület javaslatokat fogalmazott meg a község papválasztási kegyúri jogának megtartása összegyűjteni. GYEFKL Pl. - 389.d. 4.cs. 707/1848: A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzőkönyve, Gyulafehérvár, 1848. május 20. - Püspöki körlevél az erdélyi egyházmegyéhez. 1848, május. [20.] 34 A püspöki székhelyen 27-én iktatva. GYÉFKL, Pl. - 393.d. 37.cs. 823/1848: Mészáros Antal gyergyói esperes beadványa az erdélyi Consistoriumhoz, Gyergyószentmiklós. 1848. május 27. 35 Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyói Gyűjtőlevéltára (GyFL GyGyL), Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve. 1814-1862. 1848. május 22. Gyergyóújfalu, rendkívüli gyűlés jegyzőkönyve. 36 GYÉFKL PL - 389.d. 11.cs. 1010/1848: Karcfalva, 1848. augusztus 15.: Felcsíki kerület beadványa. 37 GYÉFKL PL - 389.d. ll.cs. 1010/1848: Gyergyócsomafalva, 1848. augusztus 1.: Gyergyói kerület beadványa; GYÉFKL Pl. - 389.d. ll.cs. 1010/1848: Csíkszentmárton, 1848. augusztus 1.: Alcsíki és kászonszéki kerület beadványa. 38 XXII. János pápa nyitotta meg 1962. október 11-én, s 1965. december 8-án VI. Pál pápa zárta be.
