Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 717 fogva nemzetőrnek állott. Sikerült neki a katonatisztek aláírást tiltó rendelkezései ellenére híveit a petíció aláírására, s ezáltal az Unió támogatására is lelkesítenie.29 Csíkszék térségéből Tankó Albert,30 az alcsíki-kászonszéki kerület esperese és csíkszentgyörgyi plébános azonnal reagált a második kérésre. Május 22-én az első aláírásokat, majd a meggyőző munka eredményeként összegyűlt újabb íveket június 22-én, kiegészítéseit június 26-án küldte meg főpásztorának. Az esperesi kerületben a tiszti tilalomnak több helységben is sikerült az aláírást megakadályoznia. Kászonjakabfalván és Csíkszentkirályon csak kevesen írták alá, s az aláírás teljesen elmaradt az izgatások következményeként Csíkszentléleken, Csíkszentmártonban és Csíkszentimrén.31 Az alcsíki-kászonszéki kerülettel ellentétben, a felcsíki esperesi kerület teljesen kihagyta a petíciós akciót, és csak az egyházmegyei zsinati készülődéskor reagált rá, akkor is félreértve célját. A kerületből nemhogy aláírásokat nem küldtek be, hanem még csak arról sem érkezett jelentés, hogy azok elmaradását mi okozta. így csak a forradalmat lelkesen támogató ferences atyák hatása alatt álló Csíksomlyóról érkezett be aláírási ív,június 11-i datálással.32 Csíkszék harmadik esperesi kerületéből, a gyergyóiból ugyan a kutatás során nem került elő releváns információ a petíciós akció sorsáról, de a magatartás felmérhető egy másik, a petíciós akcióhoz szorosan kötődő kérdés kapcsán. A magyar püspöki kar ugyanis az egyházi érdekérvényesítés másik, szélesebb körű formájaként tervbe vette egy nemzeti zsinatnak a megtartását 1848 szeptemberében, amely előkészítéseként egyházmegyei zsinatokat terveztek. Erdélynek ebbe az akcióba való bekapcsolódása szintén az Unió függvénye volt, mégis a nemzeti zsinatra való készülődés Erdélyben már 1848 májusában, még az Unió tényleges életbe lépése előtt elkezdődött.33 A megyéspüspök zsinatot meghirdető körlevele gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti papi névtára, Budapest-Kolozsvár 2009. (a továbbiakban Ferenczi), 243. 29 „Alatt írt Bírák adgyuk Ezen bizonyítványunk arról, hogy e jelen való 1848-dik év május hava 21-dik napján itten Kászon Újfaluban azon 4 puntumból álló kérelmes puntumok a Tisztelendő Úrtól felvilágosítván az egész nemes megye megértvén helyben hagyván és a lész a felelet, hogy amit a nagyobb rész kíván, mü is ahhoz ragaszkodunk és amit a Törvény határoz, ellenére nem szólunk. Különben subscribalni nem vagyunk bátrok a nagyobb részt.” - GYÉFKL. PI.391.d. 24.cs. 824/1848 - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Kászonújfalu, 1848. Május 21. 30 Tankó Albert Csíkszentimrén született 1788-ban. Pappá szentelve 1813. 1814-től Gyulafehérváron tanár, Csíkszentgyörgyön káplán. 1816-től Csíkmenaságon plébános, 1821-től Csíkszentkirályon, 1824-től Csíkszentgyörgyön. 1825-1852: alcsíki-kászonszéki esperes. 1844-től csíkszéki táblabíró. 1847-től tiszteletbeli kanonok. Az 1848-as forradalom idején tanúsított magatartása miatt kötél általi halálra ítélik, de ezt 12 esztendei várfogságra változtatják. 1851-ben megszökik a gyulafehérvári börtönből. Meghalt 1852. július 19. Ferenczi 426-427. 31 A forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlásnál látni fogjuk, hogy a kászonjakabfalvi plébános forradalmi aktivitását kötél általi halálra történő ítélettel (utólag fogságra változtatva) „értékeli” majd az osztrák katonai hatalom, a csíkszentmirei plébánost elfogják; illetve azt is, hogy sem a csíkszentléleki plébános, sem a csíkszentmártoni nem került felelősségre vonásra, ami arra enged következtetni, hogy nem vitték túlzásba se a lelkesítést. A csíkszentmártoni plébános, Zámbler János helyzete mégis nehezen megítélhető, hiszen ő 1849. július 24-én meghalt, s ugyanakkor ebben a faluban erősebb volt a határőri vezetőség befolyása a faluban működő tiszti iskola révén is. 32 GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Petíciós jegyzőkönyvek. 33 Május 20-án megfogalmazta, hogy egyelőre a zsinat tartása nem lehetséges, de hogy az Unió után az egyházmegyét készületlenül ne találja, az esperesek a megyei zsinatra az anyagot kezdjék el
