Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
716 TAMÁSI ZSOLT seit, így érthető, hogy a magyar minisztérium feltétlenül számíthatott a közreműködésükre. Az Uniót megelőzően Csíkszékről a petíciós akció lebonyolításának folyamatáról több beadvány is érkezett a megyéspüspökhöz. Ennek az akciónak a lényege az volt, hogy a magyar püspöki kar a pozsonyi országgyűlés 20. törvénycikke kapcsán23 a hívek által kérte támogatni az egyház államtól független működését, elsősorban az anyagi javak terén. A forradalmi ellenzék azt szerette volna elhitetni a hívekkel, hogy ezzel az aláírásgyűjtéssel a katolikus egyház tulajdonképpen az eltörölt tizedet próbálja meg visszaállítani. A csíkszentgyörgyi beadvány sommásan foglalja mindezt össze: „Hogy némely megyéken nem írták alá, másokban meg kevesen, annak oka egyfelől bizonyos rossz lelkű emberek bujtogatása, másfelől a tiszti tilalom”. A bujtogatás kapcsán konkrét esetet említenek: „Szent Imrén egy polgári főtisztviselő [...] úgy értelmeztek...], mintha a papok ez által a mostani keperendszert akarnák országos törvénnyé emelni [...], minek következtében senki alá nem irt. [...] Békés időkben valamennyien vannak e kerületben aláírásra képesek, mind aláírták, vagy íratták volna magukat, de most, midőn itt a dolgok bonyolulni kezdettek, sikerült némelyeknek híveink szívébe e petitio iránt gyanút ébreszteni”.24 Ugyancsak a kepe-fizetésre való hivatkozással tudták távol tartani egy ideig az aláírástól a csíksomlyói lakosságot is.25 Az izgatás hatására sok helységből nem érkeztek vissza a püspöki központba a petíciós ívek, de tárgyunk szempontjából jelentősnek tekinthető, hogy pontosabban honnan sikerült az aláírásokat összegyűjteni, hiszen ez egyúttal az Unióra való felhívás sikerességének is mérője lehet. A petíciós felhívás két alkalommal került köröztetésre az egyházmegyében. Az első püspöki aláírás nélkül, abból a meggondolásból, hogy az aláírásgyűjtés alulról jövő kezdeményezésnek tűnjön. 1848. május 20-án mivel a papság az első, nem hivatalos felszólításnak félt engedelmesedni a zavaros helyzetben, a megyéspüspök megismétli, immár aláírva a felhívást.26 E felszólítás hatására az esperesek az aláírási íveket május 22-e után szét is küldik a plébánosoknak, másolatban.27 Egyetlen aláírási ívről dokumentálható, hogy már az első felhívás eredményeként kitöltésre került a lakosság részéről, az alcsíkikászonszéki esperesi kerülethez tartozó kászonújfalvi, amelyet már május 21-i keltezéssel beküldtek a püspökségre. Nem tekinthető véletlennek, hogy a kászonújfalvi plébános, Ferenci János28 a forradalom ideje alatt személyesen is fegyvert 23 A katolikus egyház ezzel elvesztette államvallási jellegét, viszont az időhiány miatt nem került sor arra is, hogy az új helyzetnek megfelelő egyházi autonómiát biztosító javaslatait az országgyűlés tárgyalja. 24 GYÉFKL PL - 391.d. 24.cs. 824/1848. - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Csíkszentgyörgy, 1848. Május 22. 25 GYÉFKL PL — 391.d. 24.cs. 824/1848. — Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Csíksomlyó, 1848. június 4. 26 GYÉFKL. PL - 389. d. 4. cs. 707/1848. - Gyulafehérvár, 1848. május 20.: A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzőkönyve. 27 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 11. cs. 821/1848. - Szamosújvár, 1848. május 31: Gajzágó Kristóf esperes levele Kovács Miklós püspökhöz; GYÉFKL. Pl. - 393. d. 37. cs. 823/1848. - Gyergyószentmiklós, 1848. május 27.: Mészáros Antal beadványa, a kerületi papság véleményét tolmácsolva Kovács Miklós püspöknek 28 Ferenczi János, született 1801. november 5. Pappá szentelve 1827. Tordán káplán, 1829-től Csíkmindszenten plébános, 1839-től: Kászonújfaluban. Meghalt 1851. január 20. Ferenczi Sándor: A
