Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 715 tását.17 18 Kovács Miklós püspök személyesen is fontosnak tartotta, hogy a változások közepette az Egyház a békés átalakulás őre legyen. ,Megyém ezen tiszta meggyőződése mivel élénk vala és őszinte, azonnal a cselekvőség mezejére lépett át... az esperes és plébánosokat arra felhívám: miszerint a népet ily valóban criticus körülmények között békére, csendre, Isten gondviselésébe való erős bizodalomra és elöljáróik iránti engedelmességre intsék”.18 Ezt a magatartást Eötvös József értékeli is, amint az 1848. július 8-i dátummal keltezett felhívásában is kiemeli: „Önök, kik a nép millióinak lelki őrjei, s az üdvösség útján vezetői, a haza ellen vétenének, ha szent hivatásuknak minden eszközeit ezen túl is fel nem használnák hatályos meggátlására azoknak, mik a kivívott szabadság gyümölcseit megérlelni nem engedik,”19 Ezt a felszólítást is a püspök azonnal továbbította az esperesi kerületeknek.20 A továbbítás természetesnek tűnik 1848 nyarán, az Unió életbe lépését követően, viszont előtte a helyzet jóval bonyolultabb volt. Az Unió megtörténte előtt ugyanis Erdélyben a polgári hatalmat a Gubernium gyakorolta, illetve vele párhuzamosan a katonai határőrvidéken — így Csíkszéken is — a General Commando. Ez utóbbi az Unió elleni izgatásairól közismert volt, tehát a magyar minisztérium utasításainak teljesítésekor a katolikus egyházmegye papsága tulajdonképpen főpásztorával együtt már állást is foglalt a forradalmi eszme mellett. Az Unió életbe lépése előtt Erdélyt, s ezen belül Székelyföldet katonai szempontból közvetlenül érintette a nemzetőrség felállítása21 és a székely határőrezredek néhány századának a délvidéki lázadások miatt szükséges kimozdítása a Szeged környéki katonai táborba. Míg a nemzetőrség felállítását Erdélyben helyi igények is sürgették a béke fenntartása miatt, a nemzetőrség szervezéséhez és a Szegedi táborba történő mozgósításhoz az indítás tulajdonképpen attól a magyar minisztériumtól érkezett, amely egyértelműen nem gyakorolhatott joghatóságot a Magyarországgal még nem egyesült Erdély felett. Terveinek támogatása során viszont azért is találkozhatott az erdélyi katolikus egyház érdekeivel, mert a megyéspüspök, csíktusnádi Kovács Miklós a maga részéről ugyanúgy várta az Unió életbe lépését, hogy egyházmegyéjét bekapcsolhassa a magyar püspöki kar által kezdeményezett zsinati akcióba, illetve az azt megelőző, jogvédelmi céllal indított petíciós akcióba is. Az Unió ellenes erők ezért párhuzamosan törekedtek megakadályozni mind a magyar minisztérium törekvéseit, mind a petíciós akciót. A két kérdés összefonódása22 eredményeként az erdélyi, székelyföldi papság az egyházi önvédelmi tervek propagálásával egyúttal az Uniót is sürgető magatartást képvi-17 GYÉFKL PL - 392.d. 35.cs. 733/1848 - Budapest, 1848. május 22.: Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter leirata Kovács József erdélyi püspöknek. 18 GYÉFKL PL - 389.d. 3.cs. 734/1848 - Kolozsvár, 1848. Szentiván hava (június) 1.: Kovács Miklós püspök válaszlevele a váci szentszékhez. 19 GYÉFKL Pl. - 392.d. 35.cs. 963/1848 - Budapest, 1848. július 8: Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter rendelete Kovács Miklós erdélyi püspöknek. 20 GYÉFKL PL - 392.d. 35.cs. 963/1848 - Gyulafehérvár, 1848. Szent Jakab hó 25: Kovács Miklós püspök körlevele az esperesi kerületekhez. 21 Ennek történetét részleteiben ld. Süli i. m. 22 Konkrét megfogalmazással is találkozunk az erzsébetvárosi beadványban arra vonatkozóan, hogy a petíció aláírását mindaddig megtagadják a hívek, amíg az uralkodó az Uniót alá nem írja: GYÉFKL PL — 391.d. 24.cs. 824/1848. — Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Erzsébetváros, 1848. június 28.
