Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
714 TAMÁSI ZSOLT elkötelezettségben és katonai részvételben, az esperes-kerületek által behatárolt kisebb régiók sajátosságainak jelzésével együtt. A térség megválasztásában fontos szempont volt, hogy a helyi papság magatartása a széken belül jelentős eltéréseket mutat, amely megmagyarázhatja a szék nem egységes forradalmi magatartását is. A szakirodalomban Csíkszék eseményeinek a bemutatásánál a szék egységes elemzésére12 találhatunk csak adatokat, ami az árnyaltabb vizsgálatot nehezebbé teszi. Az általunk javasolt módszer arra törekszik, hogy a széken belül létező, s a katolikus egyházi területi beosztásban jelentkező régiók magatartását külön elemezze. A szék három esperesi kerülete — alcsíki-kászonszéki, felcsíki és gyergyói13 — közül kettőnek az esperese elkötelezett támogatója a forradalomnak, a felcsíki viszont nagyfokú közömbösséget mutatott az események iránt. * A forradalom során mindvégig tetten érhető a szószéknek politikai célokra történő felhasználása.14 Az újonnan létrehozott Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetője, Eötvös József 1848. május 10-i levelében külön nyomatékkai kérte az egyház élén állókat, hogy a szószékről ismertessék és megmagyarázzák a most hozott törvényeknek és rendeleteknek az egyes polgárokra és a hazára nézve egyaránt üdvös következményeit.15 Leiratában rámutatott, hogy a „fel-felmerülő kihágásoknak legfőbb oka abban rejlik, hogy a népnek sok helyeken nincsenek értelmes és jóakaratú felvilágosítói”. Ezért is kérte, hogy az egyházak főpásztorai „erejük minden eszközeivel, minden papjaik és alárendeltjeik által arra hassanak, hogy a mostani politikai átalakulások közepett a nép kedélyét félreértés és rosszakarat fel ne zavarják, hogy a nép a törvények és ezek végrehajtói iránt engedelmességgel viseltessék”. A felszólítást az erdélyi egyházkormányzat elfogadta, 1848. május 20-án külön tanácskozáson tárgyalva azt.16 A szószék fontosságát jelzi, hogy az ilyen jellegű felszólítások nagyon sűrűn követték egymást. Május 22-én szinte szó szerint azonos tartalommal ismétli meg Eötvös József a május 10-én kelt felszólí-12 Csíkszékhez, mint anyaszékhez tartozott az önállóságáért változó sikerrel küzdő Gyergyószék és Kászonszék is. 1848-ban a szakirodalom erre az egész területre a Csíkszék megnevezést használja. 13 Csíkszék katolikus egyházi felosztás szerint három, nagyjából egyforma esperesi kerületből állt. Ez annyiban követi a szék közigazgatási felosztását, hogy a gyergyói kerület egybeesik Gyergyószékkel, a földrajzilag két részre tagolódó Csíkszék felső része önálló esperesi kerület, az alsóhoz tartozik viszont Kászonszék is. Ennek a következménye a nagyjából kiegyensúlyozott mérete az esperesi kerületeknek. Az alcsíki-kászonszéki esperesi kerület 13 plébániát foglalt magába, a felcsíki kerület szintén 13-at, amelyet kiegészített a Csíkszeredái várban található tábori lelkészség; s a gyergyói esperesi kerület 10 plébániát számlált. A római katohkus egyházközségek számához járult még egy-egy örmény plébánia a felcsíki és a gyergyói kerületből. Schematizmus Venerabilis Cleri Diocesis Transilvaniensis Ad Annum Bisextilem A Christo Nato MDCCCXLVIII. Claudiopoli, 1848. (továbbiakban Schematizmus 1848.) 14 Meszlényi i. m. 38. 15 GYÉFKL. Fond: Püspöki Iratok (a továbbiakban PL) - 392. d. 35. cs. 706/1848. - Budapest, 1848. május 10.: Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter leirata Kovács Miklós erdélyi püspöknek. 16 GYÉFKL PL - 389.d. 4.cs. 707/1848, 389.d. ll.cs. 821/1848 - Gyulafehérvár, 1848. május 20.: A gyulafehérvári káptalan és tanárok egyházi tanácskozásának jegyzőkönyve.
