Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 713 kepe-rendszer,9 amely miközben a papság eltartására volt hivatott, egyformán ellenszenves volt mind a tehertől szabadulni akaró lakosságnak, mind a begyűjtésével kapcsolatos kínos helyzetek miatt magának a papságnak is. A papság ugyanakkor a megváltozott helyzetben komoly reformprogrammal is jelentkezett, ami a tervezett nemzeti zsinat elmaradása miatt nem valósulhatott meg. A megyéspüspök a gyulafehérvári ostromzár miatti elszigeteltsége bizonytalan, eltérő, saját, sokszor egyházjogilag kétes kivitelezéseket tett lehetővé. A politikai hatalom ezzel párhuzamosan folyamatosan nyomást gyakorolt a papságra, hogy terveinek propagálója legyen, s a papság miközben azon töprengett, hogy jó papként milyen utat válasszon, azzal is szembe kellett nézzen, hogy jó polgárként kinek az oldalán álljon. A töprengés mellett meg kellett felelni a még nagyobb bizonytalanságban álló hívek azon igényének is, hogy jó pásztoraik és esetenként vezetőik legyenek. Mindezen nehézségek mellett a csíkszéki katolikus papság alapvetően a forradalmi kormány mellett foglalt állást,10 a magyar kormány terveinek támogatójává vált, ami lehetővé tette, hogy a szék lakossága is felsorakozzon a szabadságharc ügye mellett, s annak ellenére vállalta a fegyveres harcot a magyar ügy mellett, hogy időközben saját problémáira megoldást tulajdonképpen nem kapott.11 A kerettörténet vázolásakor megkíséreljük a csíkszéki székelységnek a forradalmi kormány melletti állásfoglalásán túlmenően, a széki katolikus papság szerepét is kimutatni a lakosság körében a forradalmi változások melletti 9 „A székelység a tizedet nem vette be. Még 1466-ban is tized címen csak 1/6 részt fizetett. A székely községekben a keperendszer (capetia) alakult ki. A Csíksomlyón tartott Congregatio Generálisok [...] és a későbbi státusgyűlések jegyzőkönyvei szerint, valamint az 1801-ben Nagyszebenben kiadott kepetörvény értelmében: 1. Akinek 12-12 kalangya termése van, tartozik 2 kalangya őszt és kettő kalangya tavaszt adni a papnak, 1 kalangya őszt és 1 kalangya tavaszt a kántornak. Azonkívül minden igás gazda 1 terű tűzifát, ami a pap és a kántor között oszlik. Nemesek is fizetik, holott 1492 óta a magyar nemesség kezdette önmagát felmenteni. 2. Az osporás vagy napot dolgozik, vagy fizet. Ez is természetesen oszlik a kántorral. 3. Akinek csak 6 kalangya termése van őszből és tavaszból, fél kepét fizet.” - Gyulafehérvári Érseki és Székeskáptalani Levéltár (a továbbiakban: GYEFKL), Fond: Személyi Hagyaték - VIII/29.d. Az erdélyi egyházmegye. Plébániák és papok. 1882-es latin sematizmus fordítása. Fordította Lajos Balázs, dosszién kívül. 10 A szakirodalom ezt nem értékeli. Egyed Ákos is csak arra mutat rá, hogy Csíkszéknek főleg az agyagfalvi gyűlés utáni történetéről sok kérdés feltáratlan, a szék pacifikációjának hátterében azt gyanítva, hogy a katolikus papság több szállal kötődik az osztrákokhoz, hajlamosabb az együttműködésre. Egyed Ákos: Erdély 1848-1849, Csíkszerda 2010.2 (a továbbiakban Egyed 2010) 243. 11 „... nékiek szűk csaknem kenyeretlen, de sok tekintetben még szorongató, és szorított, s az felszabadított oláhak boldogulásában, kik a székely, és a magyar vérrel szerzett két szép, s már eggyé olvadott Pannóniának legtermékenyebb, áldottabb földjét tulajdonná nyerték, nyomorú helyzetekből nézni kéntelenek s beszéllik nyíltan tartózkodás nélkül (mert így van) fold kell...” 1848. Pár szó a székely ügyben. - OSZK, Kisnyomtatványtár 1848.27137. A kérés lényegét a magyar kormány is megértette, Csány László kormánybiztos ebben a szellemben fogalmazza majd meg a székelyekhez írt szózatát 1849. február 10-én: „A magyar haza nem lesz háládatlan, rég gondoskodott rólatok, tudva azt, hogy megszaporodástok által földetek megkevesedett, mert a szabad székely nem hagyá el a szabad földet, mert nem akart jobbágy lenni senkinek — most minden föld szabad — a magyar eltörlé a jobbágyságot - földdel, szabad földdel fogja hűségeket jutalmazni.” Hadtörténelmi Levéltár VII. 203: Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc katonai iratai. 52a/61. Csány szózata a székelyekhez. Kolozsvár, 1849. február 10. Közölve: Hermann Róbert: Csány László kormánybiztos iratai 1848- 1849 II., Zalaegerszeg 1998. 173.
