Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pál Judit: Színek háborúja. A zászló mint nemzeti jelkép Erdélyben 1848-ban és az erdélyi politikai elitek III/689
708 PAL JUDIT ellen tüntetnek? Mit érdemel ez a szörnyű hálátlanság? A sárga-fekete lobogó kitűzése meg éppen gyanúsnak tűnt fel előttem.”92 Ha Bisztray a császári színeket találta „gyanúsnak”, egy osztrák katonatiszt éppen ellenkezőleg, a magyar trikolór kitűzésének tulajdonította a forradalmi eseményeket: „Egy magasabb rangú katonatiszt egy magyar nemes embernek beszéd közben azt mondotta ócsárlólag, hogy mind ezen forradalomból nem lett volna semmi, ha az erdélyiek a három színű lobogót ki ne tegyék és nemzeti őrséget ne állítsanak.”93 A nemzetiségek egymás ellen fordulása még jobban látszott a nemzetiségileg vegyesen lakott helységekben. Gyulafehérváron 1848 októberében a környékbeli románok megszállták a várost, a városi tanácsot paritásos alapon alakították át (a tanács fele magyarokból, fele románokból állt). A várparancsnok feleskette a polgárokat a császár hűségére: „a Fekete Sárga zászlók valamint a várban, úgy az alsó városon is kitűzettek, s minden hadi lábra állíttatott”.94 Fogarason „csak a katolikus és református templom tornyán díszlett a háromszínű nemzeti zászló, ellenben a lutherán templom tornyán a veres-fehér, a görög-keleti templomén az oláh sárga-kék s a régi Apafi-vár délnyugoti legmagasabb tornyán a császári fekete-sárga lobogó van kitűzve. A görög-katolikus templom tornyára Serényi János akkori püspöki helynök nem engedte, hogy az oláh lobogó kitűzessék. Midőn én ezt neki, mihelyt együtt találkoztunk, hálás szavakkal megemlítettem, csak annyit mondott: »Hiszen Magyarországon vagyunk!«.” Bisztray az evangélikus lelkészt, Andreas Wellmannt is kérdőre vont a német lobogó miatt, erre ő azzal mentegetőzött, hogy a zászlót Nagyszebenből hozták s a küldöttség helyezte fel a toronyra. Kis Sámuel várparancsnokot is megkérdezte, hogy mit jelent a zászló a vár tornyán. A parancsnok azt felelte: a szebeni cs. kir. főhadvezérség parancsára tűzte ki, annak jeléül, hogy a katonaság és várőrség „a zászlójára letett esküjéhez hű marad”.95 A különböző felekezetek templomának tornyán lengő zászlók tehát egyegy politikai nyilatkozattal értek fel. Nem hiába látta a magyar fiatalember úgy, hogy a román és osztrák, illetve német zászló „az Unió ellen intézett megannyi protestáció”, tényleg azok voltak, ahogy a fogarasi váron lengő lobogó a katonaság hűségét fejezte ki a császárhoz. Ahogy a magyarok ki akarták fejezni újfajta identitásukat, úgy a fenyegetve érzett románok és szászok is csak erre törekedtek. Következtetések A szimbolikus konfliktusok megjelenhetnek értékelési versenyek formájában. A verseny tétje ilyenkor a rivális csoportok identitásszimbólumai közötti 92 Bisztray: Erdély i. m. 297. 93 László Elek: Egy gyulafehérvári polgárnak naplója az 1848/9. évi forradalom alatt. S. a. r.: Sávai János. Szeged 1998. 62. László így kommentálta ezt: „A magyar három színű lobogót ezért tettük ki, mert Magyarországgal egyesültünk, az őfelsége által megerősített törvénynél fogva. A magyar törvények pedig a nemzeti színek felvételit rendelik s ha mi hibások vagyunk, úgy maga a kommandérozó generális ő excellentiája is az, mert ő is kitette Kolozsvárt a három színű lobogót.” 94 Uo. 13. 95 Bisztray: Erdély i. m. 301-302.
