Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pál Judit: Színek háborúja. A zászló mint nemzeti jelkép Erdélyben 1848-ban és az erdélyi politikai elitek III/689
706 PAL JUDIT tén eljátszották a polgárháborút, a Wurmbrand-fiúk voltak a fekete-sárgák, unokatestvérük, Vay Béla és barátai a piros-fehér-zöldek.78 Közben Erdélyben magyarok és szászok között is megindult a „színek háborúja”. Tulajdonképpen a Magyarországgal való unió kérdése volt az Erisz almája. A Nagyszeben központú szász elit minden módon tiltakozott az unió terve ellen. Március 30-án Nagyszebenben Bethlen Olivér gróf egy bankettet adott az unió tiszteletére, a fiatal nemesek fáklyásmenetet terveztek, válaszul a szász polgárok fekete-sárga zászlókkal tüntettek Bethlen Olivér ablaka alatt az unió ellen.79 Május 3-án a gubernátor kifejtette, hogy az unió befejezett tény. Ezt a szászok újabb provokációként élték meg. Este a színházban tüntetés volt, az előadás előtt és után is elénekelték az osztrák himnuszt, lengették a sárga-fekete zászlót, az unió ellen tiltakoztak.80 Waldstein főhadnagy Bécsből hozott fekete-sárga kokárdákat osztott ki a szebeni lakosság között és a következő nap a városházára is osztrák zászlót tűztek ki.81 Brassóban viszont annak jeleként, hogy elfogadják Erdély unióját Magyarországgal, a tanácsháza erkélyére kitűzték a szász egyetem vörös-kék zászlóját és rá egy piros-fehér-zöld szalagot.82 Az ottani szász hírlap, a Siebenbürger Wochenblatt szerint ez mindennél beszédesebb.83 Amikor létrejött a szász polgári őrsereg, az alapszabály szerint zászlójuk fehér volt, egyik oldalán a nemzeti címerrel és egy felirattal: „Ad retinendam Coronam”,84 másik oldalán pedig az illető szék címerével és a felirattal: „Für Fürst, Recht und Vaterland” (a fejedelemért, jogért és hazáért).85 A medgyesi polgári őrség már korábban létrejött. Az ottani román esperes panaszkodott a székbeli szászok románokkal szembeni magatartása miatt, és megjegyezte, hogy a szász polgári őrség tagjai kokárdával díszítik magukat: „vörös, fehér és kék, és nem zöld”.86 A szászrégeni nemzetőrség zászlójának egyik oldalán Erdély címere, a másik oldal fekete-piros-sárga volt.87 A „német színek” megjelenése is jelezte, hogy a szászok az unió szentesítése után egyre inkább kiábrándultak a Habsburgokból, és kezdetét vette a közeledés Németországhoz,88 ami aztán a dualizmus idején tovább erősödött. Németországban, a frankfurti parlamentnél próbáltak támogatást keresni az uni-78 Egymást „Kossuth-Lumpen”-nek, illetve „fekete-sárga svábok”-nak gúnyolták, de ennek ellenére jó barátságban voltak. Uo. 36. 79 Carl Göllner: Revolutionsjahre 1848-1849. In: Die Siebenbürger Sachsen in den Jahren 1848-1918. Hrsg. Carl Göllner. Köln-Wien 1988. (Siebenbürgisches Archiv, Folge 3, Band 22.) 6. 80 Hans Schenk: Am Vorabend der Union. Ein Schreiben aus Hermannstadt an die Frankfurter Nationalvertretung 1848. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde. 20 (1997, Heft 1) 22. 81 Göllner, C.: Revolutionsjahre i. m. 7. Más források szerint alezredes. 82 Vukováron például márciusban a pesti forradalom hírére magyar és szláv (piros-fehér-kék), ill. az unió hívei piros-fehér-zöld-kék zászlóval vonultak fel. Pandula A.: Zászlók i. m. 179. 83 Siebenbürger Wochenblatt. 1848. ápr. 20. 32. sz. 185. Idézi Bunea, A.: Steagul i. m. 38-39. 84 A kora újkori-újkori szász identitás fontos elemét képezte az, hogy őket a magyar királyok a „korona védelmére” hívták be az országba. 85 Vorschrift zur verfassungsmäßigen Einrichtung der Bürgerwehr im Mittel der Sächsischen Nation. Revolufia de la 1848-1849 i. m. 219. 86 §tefan Moldovan, protopop levele a püspökhöz, Medgyes, 1848. ápr. 7. Uo. 333. 87 Pandula A.: Zászlók i. m. 182. 88 A folyamat igen bonyolult és bizonyos előzményei már korábban is jelen voltak.
