Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
676 PAKSY ZOLTÁN mázott: „Hogy pedig a vármegyék feladatuknak ily kiváló magaslatán állottak, s azon mindenkor is megmaradtak, bátran állítjuk, hogy főként a virilizmus intézményének tulajdonítható. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy középosztályunknak a közügyek iránti önzetlen érdeklődése és szeretete, karöltve a kifejezetten városi elem, a kereskedői és iparos osztály kulturális érzésével és gyakorlati felfogásával, s ezen társadalmi osztályok műveltsége, hazaszeretete mindenkor megnyilvánult a törvényhatóságokban, s mint megannyi értékes kincs, nélkülözhetetlen életeleme az önkormányzatnak. Súlyos aggállyal kell tehát tiltakoznunk oly törvényjavaslat ellen, mely a széleskörű választói jogkiterjesztés folytán a törvényhatósági és községi képviseletekben egyoldalú osztályérdeket engedne érvényesülni oly elemekkel szemben, melyek az alkotmányos fejlődésnek, haladásnak mindenkor kipróbált, lelkes harcosai voltak. [...] Azok az elemek, amelyek a törvényhatósági bizottságokban és a községi képviselőtestületekben jelenleg helyet foglalnak, nem elkülönzött társadalmi osztályokat képviselnek, nem osztályérdekeket szolgálnak, hanem miként működésük eredményei is mutatják — értelmességüknél és közéleti pályára neveltségüknél fogva — az egyetemes közérdek kielégítésén munkálkodnak, melynek áldásaiban a haza minden polgára érdeme szerint részesülhet.” A közgyűlés megnevezte azokat a rétegeket is, amelyeket alkalmatlannak nyilvánított a nemzeti érdekek képviseletére: „A falu lakosai közül a földbirtokkal nem bírók túlnyomó része napszámkeresményéből él, s mint ilyen, ismeretei hiányosabbak, látköre szűkebb annál, mint aminő a törvényhatósági bizottság, illetve a községi képviselőtestület hatás- és feladatkörébe utalt kérdések helyes elbírálásához mellőzhetetlenül szükséges. De nem is vágyódik, s mindennapi elfoglaltsága mellett nincs is ideje ily természetű megbízatások betöltésére. E téren az önálló gondolkozásra és működhetésre kellő neveléssel és így ítélőképességgel nem bírva, a lelketlen demagógiának eshetik áldozatul, miáltal közvetve mód és alkalom nyílik oly elemek érvényesülhetésére, melyek nemzet és hazaellenes eszmék szolgálatába szegődnek.” A zalai dzsentri által vezetett vármegyei közgyűlés tehát a történeti magyar alkotmányosság védelmében az 1920-as évek elejének kormányai által tervezett konzervatív reformprogrammal is szembehelyezkedett, ami a korábbi nemesi vármegye szellemiségének továbbéléséről tanúskodik. Ebben vélhetően szerepet játszott a világháborút követő események okozta trauma, amely ellen védekezésül a politikai elit e része a hagyományos magyar történeti értékeket, mint fogódzót igyekezett felhasználni. Ebből következően azonban rögzült az a rendi konzervatív szemlélet, amelynek értékrendjében a feudális érdekek továbbra is elsőbbséget élveztek, s szemben álltak a korabeli liberális értékekkel, de nem azonosultak a polgári konzervatív nézetekkel sem.84 Hasonló, a fentiekkel mindenben egybehangzó állásfoglalások születtek a vármegye közgyűlésén a trianoni Magyarország társadalmi berendezkedésének más kérdéseire is, így a törvényhatósági választójog kiszélesítése elleni tiltakozáshoz hasonlóan foglalt állást az országgyűlési választójog demokratizálása 84 Bayer József: A politikai gondolkodás története. Bp., 1998. 208-209.
