Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
675 a konzerváló nemzeti érzés, a hazafias nemzeti áldozatkészség évszázados bástyáit alapjaiban támadván meg, a vezetésre hivatott magyar értelmiség egyik legerősebb pozícióját elpusztítani, a nemzeti erők konszolidációjának egyik leghatékonyabb fegyverét kezéből elvenni készül.”81 Hangsúlyozta, hogy „a magyar vármegyei szervezet mai összetételében a magyar államalkotó géniusz által történelmileg kifejlesztett intézményes biztosítéka, nemcsak annak, hogy a hatáskörébe utalt közügyek intézésében a nemzet legkülönbözőbb rétegei ténylegesen részt vehessenek, de egyben biztosítéka annak is, hogy a hivatottságuknál, képzettségüknél, hazafias hagyományaiknál fogva vezetésre termett tényezők az önkormányzati életből még a legszélsőségesebb eszmeáramlatok hatása alatt elfajzott párt- és osztályharcok közepette se szoríttassanak ki. Ez pedig a mai viszonyok között Magyarország létérdekével egyet jelent. Éppen ezért a vármegye szervezetének a jelen viszonyok közt tervezett megbolygatását, mint a nemzeti megszilárdulás, valamint az ország területi épségének helyreállítására irányuló legszentebb törekvések zászlóvivőjétől való megfosztását egyenesen nemzeti veszedelemnek tekinti.” A határozat utolsó soraiban pedig a vármegyei nemesség évszázados, konzervatív, rendi alkotmányvédő felfogása mutatkozott meg: „A nemzet alkotmánya, az állami hatalom szervezetének, legfőbb orgánumai alakulására, működésére és egymáshoz való viszonyának a meghatározására vonatkozó nemzeti akarat az úgynevezett alaptörvényekben van lefektetve. Ezen alap és más törvény között tisztán a törvény tartalmi súlya szerint azon bár nem jogilag biztosított, de erkölcsi okokban rejlő megkülönböztetés tétetik, hogy ezen különösen becses alaptörvények megváltoztatása különös gonddal, nagy körültekintéssel történjék és akkor, amikor a változtatás szükségességét a nemzet érdekei feltétlenül követelik. [...] Ezen alaptörvények megbolygatása azt eredményezné, hogy a viharokat kiállt és faji és nemzeti jellegünket legjobban megőrző alkotmány biztosítékainkat magunk rombolnánk le.” Magyarán a történelmi Magyarországot ért drámai változásokra adandó válasz kizárólag oly formában történhet, amely megfelel a történelmi magyar alkotmányosságnak, és továbbra sem járhat együtt a „nemzetfenntartó osztályok” jogainak csorbításával.82 Ugyanebben az állásfoglalásban tiltakozott a vármegye a törvényhatósági választójog kiszélesítése ellen is. A tervezett reformprogram ugyanis csökkenteni kívánta a virilis képviselők arányát és növelni a választott tagokét.83 Ez azonban azzal járt volna együtt, hogy „nemkívánatos elemek”, azaz más társadalmi rétegekből megválasztott személyek nagyobb arányban kerültek volna a képviselőtestületbe. Ezzel kapcsolatban a határozat a következőképpen fogal-A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN 81 ZVTB jegyzőkönyv, rendkívüli közgyűlés, 1921. március 8. sz. n. (Politikai küzdelmek Zala megyében i. m. 249-254.) 82 A közigazgatási reform ellen Zalához hasonlóan a többi vármegye is tiltakozott, országos méretű ellenakciót indítva. Csizmadia A: A magyar közigazgatás i. m. 351-352. 83 A dologban az az érdekes, hogy a kormányzat a változtatást a zsidó virilisták visszaszorítása érdekében kezdeményezte. Schweitzer Gábor-. A virilizmus és a „zsidókérdés” az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében. In: Az antiszemitizmus alakváltozatai. Szerk. Paksy Zoltán, Zalaegerszeg, 2005. 59-105. Zala megye politikai elitje azonban, szilárdan kezében tartva a vármegye irányítását, nem érezte ezt akkora problémának, hogy ezért elfogadja jogai csorbítását, azaz saját számarányának esetleges csökkentését.
